Borúlátóbb a jegybank

A rossz összetételű kiigazítás miatt a korábban vártnál is alacsonyabb, mindössze 1,6 százalékos lesz idén a gazdasági növekedés üteme, az infláció pedig éves átlagban eléri a 7,9 százalékot – derül ki a jegybank új inflációs jelentéséből. A monetáris tanács tegnap nem változtatott a jegybanki alapkamat 7,5 százalékos szintjén.

Augusztusi jelentéséhez képest is pesszimistább prognózist közölt tegnap a magyar gazdaság állapotáról a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybanki szakemberek már három hónappal ezelőtt is lényegesen rosszabb adatokat tartalmazó előrejelzést tettek közzé májusi jelentésükhöz képest, ám a tegnap nyilvánosságra hozott dokumentum még a legutóbbi prognózishoz képest is borúlátó. Eközben Veres János pénzügyminiszter a parlamentben az államháztartási hiány leszorítását célzó kormányzati erőfeszítések eredményességét bizonygatta, amit az ellenzék kétségbe vont.
Az MNB új jelentése szerint a költségvetési kiigazító intézkedések tovább fékezték a 2005 óta lassuló magyar gazdaságot, miközben a nemzetközi környezet kedvező volt. Az év második negyedében az 1995-ös egyensúlyjavítás óta nem tapasztalt alacsony szintre süllyedt a gazdasági növekedés – állapította meg a jegybank, amely továbbra sem lát fordulópontra utaló jeleket a gazdaságban.
*
Mindezek miatt az MNB szakemberei az augusztusban feltételezett 2 százalékos ütemmel szemben már csak 1,6 százalékos gazdasági növekedésre számítanak idén.
A jelentés szerint egy szerény mértékű fellendülésre is éveket kell még várnia hazánknak: jövőre – a korábban feltételezett 2,7 százalékkal szemben – 2,4 százalékos lesz a dinamika, míg 2009-ben is csak 3,2 százalékra gyorsulhat fel a gazdaság. Ám a jegybanki szakemberek szerint hazánk még ezt az ütemet sem tudja produkálni, ha a jelzálogpiaci válság nyomán a vártnál erőteljesebben mérséklődik majd az európai konjunktúra. Mindez ellentmond a hivatalos kormányzati előrejelzéseknek, amelyek 2009-re már 4 százalékos vagy azt meghaladó fejlődéssel számolnak. Borúlátó a jegybank az inflációt illetően is. Az MNB most arra számít, hogy az éves pénzromlás idén eléri a 7,9 százalékot, szemben a kabinet által erre az évre kitűzött 6,2 százalékkal. Az infláció felgyorsulását a jegybanki elemzők az adó-, járulék- és központi áremelésekkel, majd 2007 nyarától az élelmiszerárak jelentős növekedésével magyarázzák. Szerintük az infláció csökkenése a korábban vártnál csak lassabban következik be: míg a májusi és augusztusi prognózisok jövőre 3,6, illetve 4,5 százalékos pénzromlást jeleztek, a mostani jelentés már 5 százalékos éves drágulást vetít előre.
Ám az MNB nemcsak a gazdasági növekedéssel és az inflációval, de az államháztartás helyzetével kapcsolatban is pesszimista. E szerint a 2009-re vállalt hiánycél eléréséhez további intézkedések lehetnek szükségesek. Az adóemelésekből befolyó többletbevételt idén részben, jövőre nagyobbrészt a kormányzat elkölti, a kiigazítás így a tervezettnél magasabb újraelosztás mellett valósul meg, ez pedig ismét csak fékezheti a gazdaság növekedését. Ha az adóelkerülés mértéke nem csökken tovább, s a jövedelmek kifehéredése sem folytatódik, akkor az adóbevételek GDP-arányos szintje 2009-től már csökkenésnek indul, ami ismét csak a kiadások lefaragásának fontosságára világít rá. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a kiadások csökkenése jórészt egyszeri tételek kiesésével valósul meg, nem pedig a szerkezeti reformok segítségével.
Mindeközben az MNB monetáris tanácsa a tegnapi ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat 7,5 százalékos szintjét.