Csepelen megállt az idő

Vörös Csepel néven nyitott kocsmát egy vállalkozó Csepelen, amelynek cégérén Marx, Lenin és Sztálin mellett Rajk és Rákosi tekint le az utcán sétálóra. Budapest XXI. kerületében azonban nem ez az első példa a „visszarendeződésre”: 2005-ben Munkásőrre keresztelték a Csepel Művek egyik név nélküli utcáját.

Államvédelmi hatóság, a munkásosztály ökle virít a cégtábla közepén, ahol egy ÁVH-gyűlésen éppen Rajk László szónokol a népnek. Az egykori kiskocsma helyén két hete megnyílt presszó cégérén ellesett munkásmozgalmi pillanatok mellett látható még Marx, Engels, Lenin, Sztálin, Marosán és Rákosi fényképe is. A kocsmát üzemeltető vállalkozó, amikor megtudta, hogy a Magyar Nemzettől érkeztünk, először nem akart beengedni minket, ám később meggondolta magát, és bebocsátást nyertünk Csepel legújabb „nevezetességébe”.
Egy középkorú pár arra sétált, gondolták, bedobnak egy pofa sört az új hírességben. A kérdésre, hogy tetszik-e nekik a Vörös Csepel név, a férfi megjegyezte: „Ha állatbarát volnék, akkor is zavarna a falra függesztett szarvasok agancsa”, míg egy arra sétáló nyugdíjas egyszerűen ennyit mondott: „borzasztó”. A presszó belső architektúrájára leginkább a szolid kifejezés illik, holott a tulajdonos állítólag retrokocsmának szánta. Néhány asztal és szék mellett mindössze egy óriási világvevő rádió, no meg a falat díszítő plakátreprintek („7 film Szovjet-Oroszországból”, „Minden gyárnak legyen munkászászlója”) emlékeztetnek a hangzatos elnevezésre. Az üzletvezetőtől megtudtuk: a Vörös Csepel név nem tőle, hanem a tulajdonostól ered, de ha nem értett volna vele egyet, nem nyitotta volna ki a kocsmát. – Ha hirdetni akarnék a médiában, az egy vagyonba kerülne, így viszont önök ingyen írnak rólam – indokolta lépését.
Szerettük volna megkérdezni a csepeli polgármestert, Tóth Mihályt az üggyel kapcsolatban, de a titkárságán arra kértek minket: elégedjünk meg a jegyző közleményével. Ebben az áll, mivel a szakhatóságok is hozzájárultak a működéshez, az önkormányzat sem tehetett mást, mint hogy kiadta a működési engedélyt a vállalkozónak.
A hatályos kormányrendelet szerint a kereskedő határozza meg az üzlet elnevezését, a kikötés csupán annyi, hogy a névnek utalnia kell az üzlet tevékenységére, illetve az ott vásárolt termékekre, valamint mindezt magyarul is fel kell tüntetni. E rendelet alapján egy tulajdonos akár a „Szálasi kocsma” elnevezést is adhatná üzletének. Ábel Attila, a Fidesz csepeli elnöke szerint az eset is rávilágít a joghézagra, mivel fényképet, elnevezést nem tilt a hatályos rendelet, csak az önkényuralmi jelképek használatát. Amiből mi azért így is találtunk a cégéren: az egyik felvételen ugyanis jól látható az Országház tetejét egykor csúfító, hatalmas ötágú csillag.
A felháborító elnevezés nem az első eset a kerület életében. Lapunk is beszámolt róla, hogy 2005-ben a Csepel Művek területén futó számtalan névtelen utcát az egykor ott gyártott termékek után neveztek el. Egy elnevezésről azonban nem tudott megegyezni a szocialista városvezetés és az ellenzék. Később az önkormányzat a Munkásőr nevet adta az utcának, amellyel a Csepel Művek Ipari Szolgáltató Kht. által kiadott térképen szembesült először az ellenzék. Azóta minden később készült térkép átvette a 2005-ben készült verziót, így azóta a köztudatba is beleivódott az elnevezés. A csepeli mellett azonban találni még szégyenfoltot Budapesten, hiszen például a Ráday utca elején Che Guevara „életműve” előtt tiszteleg egy emléktábla.