A november kilencedikéig véleményezett színházitörvény- koncepciótervezet megvitatására rendeztek nyílt napot kedden délelőtt a parlamentben. A négyórás tárgyaláson huszonhat felszólaló, ebből tizenhét szakmai szervezeti képviselő mondta el véleményét és tett javaslatot. Az október elsején nyilvánosságra bocsátott munkaanyagot az utóbbi hónapokban számos szakmai szervezet véleményezte. A kedden rendezett nyílt napon Csizmadia Tibor, a Magyar Színházi Társaság elnöke által öszszefoglalt hozzászólások egy része fogalmazódott meg szóban. A legtöbb kérdés az intézmények finanszírozásának módjáról szólt. A vitanapon megfogalmazódott, hogy bevezetnék a nyilvántartásba vételi eljárást, amely alapfeltétele lenne az adókedvezmények igénybevételének és a normatív állami támogatásnak. A nyilvántartásba vett szervezeteket a I., illetve II. kategóriákba sorolnák. A finanszírozás módjára két változatot említettek, amely szerint az egyiket, a normatív támogatást, a színházak működési helye és feladatrendszere határozná meg, a másikat pedig a fenntartók szerepvállalásának mértéke és a nézőszám. A nézőszámhoz között kiegészítő támogatások szabályozásáról azonban a Csizmadia Tibor által megfogalmazott anyagban úgy vélekednek, félő, hogy kommercializálódáshoz vezet. Elvárás továbbá, a törvényben legyen megfogalmazva, hogy a fenntartó ne adhasson kevesebb támogatást, mint amenynyi a színház bevétele. A vitanapon felmerült még az igazgatói kinevezések rendjének szabályozása, az állami pénzek használatának garantálása, az utánpótlás-nevelés, az opera-, operett-, báb- és ifjúsági színházak, tagozatok kérdése, valamint hogy a törvény ne csupán az előadók munkajogi szabályairól, hanem a műszakos dolgozókéról is szóljon. A kultúráért felelős miniszter megalakítaná az eddigi szakszervezetek mellé az Előadó Művészeti Tanácsot, valamint a szervezetek szükségesnek látják a színházi etikai kódex megalkotását.
Szép új világ? Japán autóversenyzőknek mindenképp – Lexus RZ menetpróba
