Egyre kevesebbet ér a fizetésünk

Nemcsak a költségvetési, hanem a versenyszférában is egyre kevesebben dolgoznak, a fekete- és szürkegazdaság kifehéredése pedig megállt – mutatják a KSH legfrissebb adatai, amelyek szerint az év első tíz hónapjában a keresetek 5,2 százalékkal értek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Gazdaságkutatók arra figyelmeztetnek, hogy a gazdaság helyreállítása jóval tovább fog tartani a korábban vártnál.

Elérte az 5,2 százalékot a reálkeresetek csökkenésének mértéke az idei év első tíz hónapjában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közzétett jelentéséből. Az év utolsó két hónapjában a fizetések érdemben nem változnak már, az éves átlagos infláció pedig várhatóan 8 százalékos lesz, így az év egészében 5 százalékos lehet a reálbérek visszaesése. Ez a Bokros-csomag óta mért legnagyobb arányú reálkereset-csökkenést jelenti.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan bruttó
180 400 forintot kerestek az év első tíz hónapjában, míg a nettó átlagkereset 111 900 forintot tett ki. Az élőmunkát terhelő magas adók miatt a bruttó és nettó keresetek közötti különbség változatlanul nálunk az egyik legnagyobb a 27 tagú Európai Unióban.
A KSH adatai szerint a költségvetési szektorból elbocsátott dolgozókat nem tudta felszívni a versenyszféra, amely maga is egyre kevesebb embert tud foglalkoztatni. A legalább ötfős vállalkozások és a költségvetési intézmények január– októberben átlagosan 2,769 millió dolgozót alkalmaztak, ami 23 ezer fővel kevesebb, mint az egy évvel korábbi állomány.
Figyelemre méltó, hogy a KSH adatai a fekete- és szürkegazdaság kifehéredésének megállását mutatják. A szigorúbb szabályozás nyomán megindult kifehéredés eddig elsősorban az építőiparra, a kiskereskedelemre és a vendéglátóiparra volt jellemző, ám a szeptemberi és októberi adatok már stagnálást, sőt egyes területeken visszaesést jeleznek. Mindez azt mutatja, hogy a szigorodó adójogszabályok csupán a fekete- és szürkegazdaság felszínét tudták legálissá tenni.
Az elmúlt napokban nyilvánosságra került statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy még a konvergenciaprogramban szereplő adatoknál is rosszabb teljesítményt nyújt a magyar gazdaság: magasabb lesz az infláció, alacsonyabb a gazdasági növekedés és nagyobb a reálbérek csökkenése – értékelte a KSH adatait tegnap Mádi László. A Fidesz szakpolitikusa szerint ezek a folyamatok azt jelzik, hogy a gazdasági és társadalmi válság mélyebb lesz és hosszabban tart a korábban gondoltnál, ez pedig hazánk további lemaradását eredményezi a térségi versenyben.
Felzárkózásunk elhúzódásától nemcsak az ellenzéki politikusok tartanak. – A magyar gazdaság helyreállítása sokkal tovább fog tartani a korábban vártnál, az államháztartási hiány lefaragása ugyanis jóval alacsonyabb gazdasági növekedés és magasabb pénzromlási ütem mellett valósul meg – figyelmeztetett tegnap közzétett elemzésében Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa. A gazdaság visszaesésével kapcsolatban az mfor.hu portálon ismertetett értékelés úgy fogalmaz: mindenki tudta, hogy az egyensúly helyreállítása növekedési áldozattal jár, de ilyen nagy mértékűvel senki sem számolt. A közgazdász szerint idén mindössze azok a területek tudtak bővülést felmutatni, ahol a cégek zöme a külső piacokra termelt, így pedig a gazdaság idei növekedése nem fogja lényegesen meghaladni a másfél százalékot.

Stagfláció fenyeget. Magas inflációval kísért stagnáló gazdasági növekedés, azaz stagfláció fenyegeti hazánkat a BNP Paribas és a Merrill Lynch nemzetközi pénzintézetek szerint. Utóbbi azzal számol, hogy az idei negyedik negyedévben a magyar gazdaság növekedése éves szinten 0,6-0,7 százalékra csökken tovább. Hasonlóan pesszimista a Goldman Sachs pénzintézet, amely az idei évre mindössze 1,3 százalékos, jövőre pedig 1,8 százalékos gazdasági növekedést jelez előre Magyarország esetében.