Egyre sürgetőbb az adóreform

Miközben a kormány nem tart szükségesnek sem adóreformot,  sem további kiigazító intézkedéseket, a jegybankon és a közgazdászszakmán kívül egyre több kormánypárti politikus hívja fel a figyelmet: intézményi reformok, kiadáscsökkentés és a közterhek átalakítása nélkül a magyar gazdaság képtelen lesz felgyorsulni, és követni a mellettünk sorra elhúzó versenytársakat.

Nemcsak a közgazdászszakma és a Magyar Nemzeti Bank (MNB), de most már egyre több kormánypárti politikus is a nyilvánosság előtt figyelmeztet arra, hogy elkerülhetetlenné vált a közteherviselés átalakítása, az állami újraelosztás csökkentése és az állami kiadások jelentős mérséklése, ezek nélkül ugyanis folytatódik a magyar gazdaság leszakadása.
Az utóbbi hetekben Medgyessy Péter volt miniszterelnök sürgetett mielőbbi adócsökkentést, Bokros Lajos, a Horn-kormány pénzügyminisztere pedig az intézményi reformok folytatására, az állami kiadások és az adócentralizáció csökkentésére szólított fel. A hét végén rendezett versenyképességi konferencián a gazdasági tárca éléről most leköszönt Kóka János ismerte el: a közteherviselés átalakítása és a kiadások csökkentését lehetővé tévő reformintézkedések elkerülhetetlenné váltak, ezek nélkül nem tud felgyorsulni a gazdaság. Az SZDSZ elnöke a távirati iroda tudósítása szerint úgy fogalmazott: komoly strukturális átalakításokra és a centralizáció mérséklésére van szükség ahhoz, hogy hazánk visszatérjen a 4 százalékos növekedési pályára. Kóka szerint hiába emelik fel az adókat, és hiába csökkentik átmenetileg a nagy rendszerek költségét, nem lesz versenyképes a gazdaság, ha az eddigi intézkedések mellé nem társulnak intézményi reformok is.
Hasonlóan vélekedett az SZDSZ-es tárca korábbi irányítója, a konferencián ugyancsak felszólaló Csillag István. A Mehib és az Eximbank elnöke úgy vélte: ha a reformok miatt csökken az állami újraelosztás, akkor az adóelvonás is mérsékelhető, így pedig a lakosság megtakarítási hajlandósága nőhet. Csillag szerint csak ideiglenes eredményeket hoz a kiigazítás, ha ezt nem követi szemléletváltás is.
Az adószint csökkentését nevezte a hazánk előtt álló egyik legfontosabb feladatnak Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke, aki jó iránynak ítélte az adók behajtásának hatékonyabbá tételét és az adóalap kiszélesítését, ám az adóterhek mérsékléséhez szerinte más lépések, így például az állami kiadások átrendezése is szükséges lenne. Karvalits a teendők közé sorolta a munkaképes lakosság alacsony arányának emelését és az oktatás erősítését is. Viszt Erzsébet, a GKI Gazdaságkutató Zrt. versenyképességi kutatócsoportjának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar adócentralizáció 38-39 százalékos mértéke az egyik legmagasabb nemzetközi kitekintésben. A szakértő hiányolta az adóreform világos irányvonalát is. Szerinte a vállalkozások nem látnak tisztán, hogy lesznek-e új adók, szélesedik-e az adóalap, és csökkennek-e valamikor terheik.
Mindeközben az OECD legfrissebb jelentése, valamint a statisztikai hivatalok legújabb számai azt mutatják: versenytársaink és hazánk között egyre nagyobb a különbség, különösen a pénteken nyilvánosságra hozott, 0,9 százalékos éves magyar gazdasági fejlődésről szóló harmadik negyedéves adatok tükrében. Ugyanerre az időszakra vonatkozóan a cseh statisztikai hivatal 6 százalékos növekedésről, a pénzügyi tárca pedig 12,7 milliárd koronás novemberi költségvetési többletről számolt be. Az év végére a cseh államháztartás hiánya így a GDP 2,8 százaléka alá süllyedhet. Az OECD az idei év egészére 6,6 százalékos növekedést és 2,3 százalékos inflációt jósol Csehországnak. Többletet mutat a szlovák költségvetés novemberi egyenlege is, így a szlovák kormány által célul kitűzött 38,3 milliárd koronás éves deficit várhatóan alulteljesül. Az OECD Szlovákia esetében 9,3 százalékot elérő gazdasági bővüléssel, 2,6 százalékos hiánnyal és 2,7 százalékos pénzromlással számol. Gyorsul a gazdasági növekedés, és csökken az államháztartási deficit Lengyelországban is: az OECD prognózisa itt 6,5 százalékos dinamikát, 2,3 százalékos drágulást és 2,8 százalékos hiányt jelez erre az évre, amit a munkanélküliség drasztikus, több mint 4 százalékpontos csökkenése kísér.