(Pozsony)
Tavasszal figyeltek fel először a Magas-Tátra kis falvaiban élők, hogy egész medvecsaládok jelentek meg a házak közelében, és szó szerint kukáznak, ételmaradékot keresnek a házak elé kirakott szemeteszsákokban. Bár békések voltak az állatok, nagy riadalmat keltettek, így az erdészek első reakciója az volt, hogy ki kell lőni őket.
Az ötlet óriási felháborodást váltott ki a természetbarátok körében, akik azzal vádolták meg a környék lakóit, hogy ellopják a medvék eledelét, a természetben termő szamócát, áfonyát, ezért kényszerülnek a vadak ételmaradékot keresni a falvakban. Az állatvédők valósággal megszállták a környéket, s megállapították, hogy részben igaza van az erdészeknek. Valóban elszaporodott a tátrai medveállomány, megbillent a természet önszabályozó egyensúlya. Azt azonban túlzásnak tartják, amit az erdészek állítanak, miszerint legalább 800 medve él a Tátrában, vagyis az ideálisnak tartott 350 darab több mint kétszerese. Úgy vélik, hogy körülbelül ötszázra tehető a számuk.
A természet- és környezetvédők nemrégiben konferenciát hívtak össze, hogy megvitassák, mi legyen a vadak sorsa. A tanácskozáson képviseltette magát a környezetvédelmi minisztérium és az Állami Természetvédelmi Alap is. Ez utóbbi szervezet állt elő azzal az ötlettel, hogy egyfajta népszámlálást tartsanak a medvék körében. Mérjék fel, mennyien vannak, állapítsák meg korösszetételüket, nemüket és „családi állapotukat”, vagyis hányan élnek egy-egy barlangban, s milyen köztük a vérségi kapcsolat. Az ötlet az állatvédőknek is tetszett, így a minisztérium is támogatta az elképzelést. Remélhetőleg a jövő évi költségvetésből a tárca több millió koronát zárol a „medvenépszámlálás” lebonyolítására.
Az állatvédők azonban nem elégedtek meg ennyivel. Szerették volna tudni, hogy mi lesz akkor, ha a számlálás eredményeként kiderül: valóban túl sok medve él a Tátrában. Erre is a természetvédelmi alap képviselői találták meg a választ: a többletet felkínálják az Európai Unió tagországainak és exportálják a felesleges állományt. Az alap szakemberei szerint óriási lesz az érdeklődés a szlovák barna medvék iránt, mert állítólag vannak olyan régiók, ahol ez a fajta teljesen kiveszett. Ezeken a helyeken – a Tátrával ellentétben – éppen ezért borult fel a természet rendje. Ez utóbbi megállapítást ugyan semmilyen konkrét információval nem támasztották alá, de vállalták, hogy szükség esetén lebonyolítják a medveexportot.
Mackóbaleset. A szlovákiai Stary Smokovec és a Csorba-tó között közlekedő villamos elütött egy barna medvét. Az állat megsérült, de saját lábán menekült el a baleset helyszínéről. A villamosvezetőt annyira meglepte az állat megjelenése a síneken, hogy fékezni is elfelejtett, de a jármű utasai közül senki nem sérült meg. Nem ez az első ilyen baleset a környéken: májusban egy észak-szlovákiai autópályára rohant ki egy medve, amit halálra gázolt egy autó. (MTI)
A magyar munkaerő az első – hat kérdés és hat válasz a magyar munkaerőpiacról
