Feszültség Kína felemelkedése miatt

Már a nagypolitikában is hullámokat vet az a tátongó kereskedelmi hiány, amely az Európai Unió és Kína gazdasági viszonyát jellemzi. Ez volt a fő témája a tegnap tizedik alkalommal megtartott EU–Kína-csúcsnak.

Kína mélyen maga alá gyűri legfőbb kereskedelmi partnerét, az Európai Uniót – derült ki az idén tizedjére megrendezett kétoldalú csúcstalálkozón. A két fél magas rangú képviselői tegnapi pekingi tanácskozásukon a nagypolitikában is hullámokat vető tátongó kereskedelmi hiányról folytattak megbeszélést. A tárgyalássorozat nyitányaként José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke Hu Csin-tao (Hu Jintao) államfővel tartott találkozót, és tárgyalt Li Ke-csianggal (Li Keqiang) is, akit sokan Hu utódjának tartanak.
Az évente megrendezett egynapos csúcs előestéjén Barroso jelezte: az EU-ban egyre több aggályt ébreszt a piacát elárasztó távol-keleti áruözön, amely óránként 15 millió euróval billenti fel a két fél közötti kereskedelmi egyensúlyt. A folyamatot az európai polgárok a globalizáció térhódításaként élik meg, az emiatt érzett félelem pedig politikai jelentőséget nyer – tette hozzá. Kína fenyegetésként megélt gazdasági felemelkedése protekcionista gazdaságpolitikára ösztönzi az európai kormányokat.
Peter Mandelson kereskedelmi biztos beszédében az EU ingerültségének adott hangot. „Ingerültek vagyunk, mert az Európai Unió több áruját értékesíti a 7,5 milliós lakosú Svájcban, mint az 1,3 milliárdos Kínában” – mondta Mandelson. Emlékeztetett, a Kína által fenntartott gazdasági korlátozások miatt az unió becslések szerint napi 55 millió eurót veszít a kiaknázatlanul maradó kereskedelmi lehetőségekkel. Leszögezte, Pekingnek le kell építenie a két fél közötti kereskedelmet gátló akadályokat.
Az EU kereskedelmi hiánya tavaly 128 milliárd euró volt Kínával szemben, ez az összeg idén várhatóan eléri a 170 milliárdot. Mandelson ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-nak minden kereskedelmi partnerével pozitív a mérlege, ezért a Kínával szembeni deficit nem gyenge versenyképességének róható fel.
EU-illetékesek azt is kifogásolják, hogy a jüan egyre veszít értékéből az euróhoz képest, és ez fokozza a külkereskedelemben az egyensúlytalanságot, egyben erősíti Európában a protekcionista törekvéseket. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnök a tegnapi tárgyalások után ígéretet tett arra, hogy Kína a jüan árfolyamának meghatározásakor figyelembe veszi a piaci erőket is. Válaszában kiemelte, Peking erőfeszítéseket tesz az import és a belföldi kereslet fejlesztésére, amelynek az európai cégek is haszonélvezői lesznek. Vennek a valutarendszer „fokozatos és irányított módon történő tökéletesítéséről” tett megjegyzése válasz Jean-Claude Trichet-nek, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének, miszerint Kínának az erősebb jüan irányába kellene mozdulnia.
A Pekingben tartott, több szinten folytatott kétoldalú megbeszéléseken érintették a hamisított termékekkel, az élelmiszer- és termékbiztonsággal kapcsolatos laza ellenőrzést, valamint a szellemi tulajdon Kínában gyakori megsértését. Az ezekre vonatkozó európai aggályokra reagálva Ven kijelentette, országa őszintén és ambiciózusan törekszik a visszás helyzetek megszüntetésére.