A génmanipulált élelmiszerek kérdése azon kevesek egyike, amelyben ötpárti konszenzus született: Magyarország legyen továbbra is GMO-mentes. A magyarok mellett az Európai Unió polgárainak hetvenegy százaléka is elutasítja a génmódosított élelmiszereket, ekképp azon termékek értéke magasabb, amelyek nem tartalmaznak ilyen alapanyagokat. Többször megírtuk, hogy a manipulált génállományú haszonnövények európai engedélyezése leginkább az amerikai multinacionális vetőmaggyártók érdeke, hiszen a importtilalom miatt nehéz helyzetbe kerültek a tengerentúli termelők, ráadásul az egészségi szempontból is kockázatos GMO-k nem hozták meg a várt terméshozam-növekedést sem.
Hegyi Gyula szocialista EP-képviselő lapunknak elmondta: sikerült elérni, hogy ne az Európai Bizottság döntsön egyedül a génmanipulált növényekről, hanem az Európai Parlamenttel együttműködve szülessenek a jövőben határozatok. Így megvalósítható, hogy aki mégis fogyaszt génmódosított anyagból készült terméket, az tudja, mi kerül a szervezetébe. A most elfogadott javaslat szerint a GMO arányát a jövőben 0,9 százalék fölött jelezni kell az élelmiszereken. Tartalmazza azt is, hogy ha két uniós ország problémát észlel egy adott termékkel kapcsolatban, azonnal leállíthatóvá válik az élelmiszer forgalmazása. Hegyi Gyula arról is tájékoztatta a Magyar Nemzetet, hogy az Európai Tanács egyetért az MON 810 jelű génmódosított kukoricára kivetett magyar importtilalommal is. A növény ugyanis önmaga termel rovarirtószer-szerű mérget, ami nemcsak az emberre, hanem az állatokra és a természetre is veszélyes.
Az MON 810 engedélyezésekor, 1998-ban a mai kilencből három ökorégió (köztük a Kárpát-medencei) még nem volt része az uniónak, ezért a szocialista politikus kikérte az Európai Bizottság véleményét, hogy kötelező-e az új régiókban is környezetvédelmi kockázatértékelést végezni. Sztavrosz Dimasz környezetvédelmi biztos válaszában rámutatott: a vizsgálatot el kell végezni, így a magyar tudósok bebizonyíthatják, hogy az MON 810 mérgező, és ez esetben a betiltását is elérhetik.
A parlamenti pártok abban nem tudtak közös nevezőre jutni, hogy génkezelt szervezetekből előállítható-e takarmány vagy bioüzemanyag. Hegyi rávilágított, hogy a génkezelt takarmányt fogyasztó állat húsából az emberekbe is átkerül a GMO, az etanol gyártásához használni kívánt kukorica vagy más növények magvai pedig megfertőzhetnek GMO-mentes területeket is. Sajnos Románia nem támogatja a GMO-mentességet, ezért félő, hogy a jövőben keleti szomszédunkkal határos megyéinkben is megjelennek a génmódosított növények mutációi.
Exkluzív interjú Orbán Viktorral az aszályvédelemről + videó
