Gyurcsányék újra húznak az adóprésen

Jövőre a korábban tervezettnél is nagyobb lesz az adóprés, gyorsabb lesz a pénzromlás, az államadósság pedig tovább emelkedik – derül ki a frissített konvergenciaprogramból, amelyet jövő hét szerdán tárgyal meg a kormány.

A Világgazdaság birtokába jutott tervezet szerint a GDP-hez mért államadósságunk még 2011-ben is jóval 60 százalék fölött lesz, jóllehet az államháztartás hiánya addig folyamatosan csökken, legalábbis a mostani tervek értelmében. Az új adósság-, hiány- és inflációs számokból az is kitűnik, hogy 2013-nál előbb hazánk nem tudja bevezetni az eurót.
A tavalyi és az idei konvergenciaprogram között az egyik leglényegesebb különbség az elvonás mértékére vonatkozik. Míg a tavaly decemberi változat jövőre már enyhe mértékű csökkenéssel számolt, addig a frissített variáció szerint jövőre tovább emelkedik az uniós viszonylatban is nagyon magasnak számító magyar adóterhelés, elérve a 39,1 százalékos mértéket. Mindez cáfolja az eddigi kormányzati nyilatkozatokat, miszerint a lakosságra és a vállalkozásokra nehezedő adóterhek jövőre már nem nőnek tovább. A hazai folyamatok ráadásul éppen ellentétesek a versenytársainknál végbemenő változásokkal, hiszen a visegrádi országokban az elvonás mértéke csökkenést mutat. Az inflációt illetően szintén jelentősek az eltérések, hiszen amíg a tavaly decemberben benyújtott program 6,2 százalékos általános drágulást jelzett, a mostani program 7,5 százalékos pénzromlást ír elő erre az évre. Pontosan ekkora a különbség a jövő évet illetően is; a korábbi 3,3 százalékkal szemben a frissített dokumentum már 4,5 százalékos inflációval számol 2008-ban.
*
Az infláció elszabadulása különösen rossz hír, hiszen a pénzromlás már eddig is óriási károkat okozott Magyarországnak. Ezekre a károkra Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is felhívta a figyelmet, amikor egy tegnap tartott előadásában kijelentette, hogy ha a kiigazító intézkedések a kiadások leszorítására koncentráltak volna, akkor nem emelkedett volna meg ilyen mértékben az infláció. Emlékeztetett: a jegybanknak akkor feladata a gazdaságpolitika támogatása, ha az nem veszélyezteti az infláció elleni küzdelmet. Jelenleg azonban az infláció messze van attól a szinttől, amelyet már árstabilitásnak lehetne nevezni, s 6-7 százalék közötti pénzromlásnál a jegybank nem tudja figyelembe venni a gazdaság egyéb szempontjait. Az euró bevezetéséhez szükséges maastrichti követelményekkel kapcsolatban Simor András rámutatott, hogy egy olyan országnak, amelyben az elmúlt években irracionális gazdaságpolitika folyt, nem a követelmények kritizálásával kellene foglalkoznia, hanem cselekednie kellene. A jegybankelnök egyúttal emlékeztetett rá, hogy a közös valuta használatához előírt feltételeknek más környező országok meg tudnak felelni, csak Magyarország nem.
A frissített konvergencia-
program Navracsics Tibor szerint azt jelenti, hogy jövőre még mélyebbre kerül az ország a gazdasági és a szociális válságban. A Fidesz frakcióvezetője tegnap azt közölte: Magyarországon világviszonylatban már most is az egyik legmagasabb az adóterhelés, s ezt növeli tovább az a kormány, amely korábban számtalan esetben kampányolt az adócsökkentés ígéretével.

IMF: most jön a neheze. A megszorító intézkedések nyomán elkezdődött a magyar költségvetés kiigazítása, a munka legnagyobb része azonban még hátravan – jelentette ki Athanasios Vamvakidis, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezető közgazdásza, aki tegnap a szervezet új féléves jelentését ismertette Budapesten. A közgazdász a magyar kormány előtt álló legfontosabb feladatnak a szerkezeti reformokat és a kiadások csökkentését nevezte. Hangsúlyozta: a magyar állam a GDP 53 százalékát osztja el újra, ami óriási mértékű központosítást jelent a többi uniós tagállam 40 százalékos átlagához képest. Addig nincs lehetőség Magyarországon az adóterhek mérséklésére, amíg a kabinet nem csökkenti az állam kiadásait – szögezte le Vamvakidis, aki szerint a sikeres konszolidációkat nem az adók emelése, hanem a kiadások csökkentése jellemzi. Az IMF szerint idén ugyan jelentősen csökken nálunk az államháztartás hiánya, ám a deficit még így is több mint a duplája lesz az új tagállamok átlagának. Jelentős a lemaradásunk a gazdasági növekedés terén is: bővülésünk a Valutaalap előrejelzése értelmében idén és jövőre is messze elmarad a térség többi országától.
Hasonlóan pesszimista előrejelzést tett közzé tegnap az OTP elemzési központja. A pénzintézet szerint a növekedés idén nem haladja meg hazánkban az 1,7 százalékot, és a bővülés jövőre is csak 2,5 százalékos lesz. A kutatók idén 7,5 százalékos, 2008-ra pedig 4,7 százalékos inflációra számítanak.