Hiller látja, de titkolja az Erkel jövőjét

A kultusztárca az Erkel Színház jövőjével kapcsolatban még 2008 elején kormányhatározat-tervezetet készül benyújtani a kabinet elé – jelentette be az Országgyűlés kulturális bizottságának szerdai meghallgatásán Hiller István. A miniszter e tárgykörben sem árult el további részleteket, inkább a tárca sikertörténetét vázolta fel.

Van jövője az Erkel Színháznak, a kultusztárca még 2008 elején kormányhatározat-tervezetet készül benyújtani a kabinet elé – jelentette be Hiller István miniszter, de további részleteket nem volt hajlandó elárulni az Országgyűlés kulturális bizottságának. A mintegy öt és fél órás szerdai meghallgatáson a szaktárca vezetője hoszszasan beszélt a globalizáció lehetőségeiről, a reneszánsz művelődéstörténeti mozzanatairól, ám több konkrét problémafelvetésre csak érintőlegesen válaszolt.
Így azt sem tudhatták meg a kulturális bizottság tagjai, a minisztérium miként képzeli el az Erkel Színház jövőjét. Mint ismeretes, még 2005 elején PPP-konstrukciós előpályázatot írtak ki a teátrum újjáépítésére, amelyre három tervezet érkezett. Eredményhirdetés nem volt, a minisztérium pedig úgy nyilatkozott, az előpályázatra azért volt szükség, hogy felmérjék, a magántőke részéről van-e érdeklődés az újjáépítés iránt. A jelek – és a háttérben folyó lobbiharcról szóló hírek – szerint van, ám az Erkel Színház jövője ettől a ponttól ködösebbé vált. Annyi mindenképpen biztos, hogy a teátrumot multifunkciós kulturális központtá kívánják átalakítani, az Operaház vezetője, Vass Lajos akkori nyilatkozata szerint mintegy 15 milliárd forint értékben. A pályázat koordinálására mindenesetre létrehozták az Erkel Projektirodát, amely 2006-ban 65 millió forint támogatást kapott. Ám hogy az iroda milyen munkát végzett, arra inkább csak következtetni lehet. Mégpedig a magáncégtől 6,8 millióért szaktanácsadást igénylő PPP tárcaközi bizottság idei jelentéséből, amely az elmúlt évek kulturális tárgyú fejlesztéseit is vizsgálta. Nemcsak véleményezőként, hanem szakmai konzulensként is, mivel közreműködött a projekttervek készítése során. A jelentésből az derül ki, hogy a 22,3 milliárd forint bekerülési értékre tervezett projekt megvalósítását a tárcaközi bizottság nem támogatta, mivel az Erkel rekonstrukciós programjában alapvető problémaként a közcélúság kérdése vetődött fel – ami pedig a PPP-konstrukciók alapkövetelménye. A PPP-modell esetében ugyanis az állam hangsúlyozottan a közszolgáltatás hosszú távú biztosítását rendeli meg a magánszférától.
Mindez azért is figyelemre méltó, mert Hiller István miniszter a kulturális bizottság szerdai meghallgatásán többször is hangsúlyozta a művészeti és az üzleti szféra együttműködését, bár a részletekről kevesebb szó esett.