Kárpátaljai kérdőjelek az érettségi ügyében

Úgy tűnik, a kitartó levelezések, egyeztetések, tárgyalások végül is megtették a magukét: jövőre is anyanyelvükön érettségizhetnek és felvételizhetnek a felsőfokú tanintézményekbe a kárpátaljai magyar középiskolák végzősei. A tanintézményekben már hozzá is láttak azoknak a tanulóknak a nyilvántartásba vételéhez, akik a felvételizést lehetővé tevő emelt szintű független vizsgaközpontokban akarnak érettségizni.

A lebonyolítás mikéntjéről egyelőre semmit nem lehet tudni – válaszolta lapunk érdeklődésére Herczog György, a Kárpátaljai Állami Közigazgatás oktatási és tudományos főosztályának vezetője. – A minisztérium ugyan kimondta az A-t, de a B kimondásával egyelőre még adós maradt. Magyarán szólva: a nemzetiségi iskolák végzősei számára megengedte ugyan, hogy anyanyelvükön érettségizzenek és felvételizzenek a felsőfokú tanintézményekbe, ám ennek gyakorlati megvalósításáról egyelőre még semmiféle rendelkezés nem született. De ismerve a hivatalok ráérősségét, az ott dolgozó csinovnyikok buzgó aktatologatását, egyhamar nem is lehet számítani arra, hogy a teszteléssel kapcsolatos részletek tisztázódni fognak.
Egyelőre átláthatatlannak tekinti a helyzetet Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, a megyei tanács oktatási bizottságának vezetője is. Azt ugyan megelégedéssel vettük tudomásul – állapította meg a szakpolitikus –, hogy a minisztérium végül is pozitívan reagált sokszor megfogalmazott kérésünkre, ám a probléma ennek ellenére még mindig nem tekinthető megoldottnak. Szakmai érveink ellenére sem sikerült például megakadályozni azt, hogy a magyar iskolák végzősei is fogalmazást írjanak ukrán nyelvből és irodalomból. Ez azért is sajnálatos és aggasztó – érvel Orosz Ildikó –, mert aki egy kicsit is tisztában van a helyzettel, az nyilvánvalóan tudja, hogy a magyar iskolák végzősei eleve óriási hátrányba kerülnek ukrán kortársaikkal szemben. Az előbbiek számára ugyanis az ukrán valójában egy idegen nyelv, ráadásul annak oktatási feltételei sem felelnek meg a követelményeknek.
De nem tisztázott egyelőre az sem, hogy miként történik majd a magyar nyelvű tesztek értékelése. Az ugyan rendben van, hogy az ukrán nyelvű tesztek kiértékelését a tárgyilagosság és elvszerűség biztosítása érdekében valamelyik más megyében fogják elvégeztetni, de a magyar nyelvű tesztlapok esetében ezt nehezen lehet elképzelni. Egyelőre tehát még sokkal több a megválaszolatlan kérdés és ezzel együtt a bizonytalanság, mint a mindenki számára elfogadható válasz és bizonyosság. Az idő viszont sürget, hiszen néhány hét múlva befejeződik az első félév, éppen ezért itt lenne az ideje annak, hogy az érettségire és tanulmányaik folytatására készülő végzősök és a szüleik, nem utolsósorban pedig a pedagógusok, tisztán lássanak.
De tovább növeli a gondokat, legalábbis az időhúzás tekintetében mindenképpen, az ukrán kormányváltás is. A miniszterelnöki bársonyszékre esélyes Julija Timosenko szerint kinevezését követően két héten belül megalakul az új kormány, ami azt jelenti, hogy erre valamikor karácsony küszöbén kerülhet sor. Tehát bárki is váltja majd az oktatási tárca élén a jelenlegi szocialista Sztaniszlav Nyikolajenkót, nyilvánvalóan ismét csak szüksége lesz néhány hétre ahhoz – még ha szakmabeli is –, hogy áttekintse a helyzetet és meghozza a szükséges döntéseket.