Kárpátaljai tortúra a határátkelőknél

Mit hoz számunkra a schengeni övezet kiterjesztése? – teszik fel ma Kárpátalján sokan és egyre többször a kérdést. Az emberek többsége egyelőre csak találgat és reménykedik. Mások viszont aggódnak, szerintük ugyanis bármiféle, a határátkelést megkönnyítő intézkedést foganatosítanak is a hivatalok, a schengeni határok mégis egyet jelentenek egy újabb vasfüggöny leeresztésével.

(Ungvár)
Az emberek többsége annak ellenére is így vélekedik, hogy a sajtó szinte naponta foglalkozik a kérdéssel, és az ungvári magyar főkonzulátus munkatársai is minden lehetőséget megragadnak annak érdekében, hogy minél szélesebb körű tájékoztatást nyújtsanak, és egyben felkészítsék az embereket a várható eseményekre. Csakhogy, s erre megannyi példa a bizonyíték, az elmélet és a gyakorlat között általában óriásiak a különbségek.
S itt nem csupán a vízum kiváltásához szükséges bizonylatok beszerzésére, az útlevélosztályon, a konzulátuson, majd pedig a határátkelőhelyeken rendszeressé vált hatalmas sorok kiállására, a 35 euró előteremtésének a nehézségeire kell gondolni, hanem azokra a tortúrákra is, amelyekben az utazók a határállomásokon részesülnek. Általános a tapasztalat, hogy türelemre, megértésre nem lehet számítani a vámosok részéről.
A különböző anyaországi ígérgetések ellenére pesszimistának ítéli a kárpátaljai lakosság körében eluralkodott hangulatot Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke is, aki szerint szinte mindenki úgy érzi, hogy a schengeni övezet kiterjesztésével egy újabb vasfüggöny ereszkedik le az anyaország és a régió magyarsága között. S ebben a tekintetben nem jelent megoldást a kishatárforgalom beindítása sem, mivel a kárpátaljai magyarok, akik közül nem is mindenki érintett ebben, kapcsolatai az egész országra kiterjednek, főképpen pedig Budapestre koncentrálódnak.
De nagy a bizonytalanság az egészségügyi biztosítás és a különböző okiratok beszerzését illetően is. Az iskolák már most is gyakran mondják vissza a magyarországi meghívásokat, mivel a gyermekeknek nincs útlevelük. A politikus úgy véli, a megoldást mindenképpen a kettős állampolgárság megadása jelentené. Dühítőnek tartja, hogy ez ellen sokan azzal érvelnek: Ukrajna nem ismeri el a kettős állampolgárság intézményét. Ez valóban így is van Oroszország és Ukrajna viszonylatában. Ellenben a magyarokkal kapcsolatban az ukrán hatóságok nyilvánvalóan nem támasztanának különösebb kifogásokat, amit mindennél szemléletesebben igazol sok román nemzetiségű ukrán állampolgár példája is. Milován szerint Bukarest ügyet sem vetett arra, hogy esetleg mit szól majd Kijev, amikor megannyi nemzettársának megadta a román állampolgárságot.