Kényszerpályán mozog a jegybank

Beváltva az előzetes várakozásokat, szinte egyhangú döntéssel a jelenlegi 7,5 százalékos szinten hagyta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tegnapi ülésén. Az indoklás szerint az elmúlt időszak sokkjai mind az idén, mind jövőre a tervezettnél magasabb inflációt és a célnál jóval gyengébb növekedést eredményeztek. A monetáris tanács tagjai szerint a pénzromlás üteme csak 2009-re érheti el a három százalék körüli mértéket, miközben az inflációs várakozások továbbra is jelentős kockázatokat jelentenek. Az MNB közleménye szerint a reálgazdaság elérte a mélypontját, de a növekedés gyors felívelése nem várható, elsősorban azért, mert a belföldi kereslet nem mutat gyorsulásra utaló jeleket.
Simor András jegybankelnök tegnapi sajtótájékoztatóján kiemelte: a fogyasztóiár-növekedéseket továbbra is a magas energia- és élelmiszerárak határozzák meg, valamint a hatósági árak is jelentősen befolyásolhatják a pénzromlás gyorsaságát. Simor leszögezte, hogy a növekedés jelenleg csak nagyon nagy inflációs kockázatok mellett tudna újra erőre kapni, és a kamatszint csökkentésére akkor nyílik majd lehetőség, ha mérséklődnek az inflációs várakozások. Újságírói kérdésre válaszolva az MNB elnöke kifejtette: csak 2008 végén, 2009 elején lesz érdemes beszélni az euró bevezetésének céldátumáról.
Lapunknak nyilatkozó elemzők szerint a kamatcsökkentés ideje minimum négy hónappal kitolódott, és nincs kizárva az sem, hogy jövőre egész évben változatlan marad vagy kismértékben még emelkedik is. A komoly inflációs kockázatok miatt a monetáris tanács csak roppant óvatosan tudja meghozni a kamatdöntéseit.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője szerint jövőre a legjobb esetben is mindössze 75 bázispontos kamatvágás lehetséges, és az első csökkentésre májusban lehet számítani. Török ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy az inflációs kilátások folyamatos romlása miatt jövőre az MNB kismértékű kamatemelésre kényszerül vagy arra, hogy egész évben 7,5 százalékon hagyja az irányadó rátát. Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője úgy vélte, az első kamatcsökkentés áprilisban történhet meg. Az elemző ugyanakkor azt is hozzáfűzte, hogy az élelmiszerek további drágulása és a jövő év elején bejelentésre kerülő hatósági áremelések igen bizonytalanná teszik ezt a prognózist is.