A tablókon szereplő idézetek Kodály Zoltán Visszatekintés; Közélet, vallomások, zeneélet, valamint Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers című könyveiből származnak, de olvashatók részletek hátrahagyott levelekből is, valamint Bartók Béla, Bónis Ferenc, Szabolcsi Bence, Tóth Aladár, Ernest Ansermet, Benjamin Britten, Yehudi Menuhin és mások írásai. A kiállítást a Kecskeméti Kodály Intézetért Alapítvány gondozta. Szerkesztette Ittzés Mihály, a tervezőgrafikus Zalatnai Pál volt.
Ha egyszer komoly állami notabilitások megnyitották annyiszor háttérbe szorított zeneszerzőnk, zenetudósunk, zenepedagógusunk jubileumi kiállítását a meghirdetett jubileumi évben, a saját szemünkkel is szerettük volna látni s aztán megírni, hogyan fogadja az utazóközönség. Tíz-egynéhány utazási, galériamegtekintési kísérletünkből azonban egy sem járt eredménynyel. Érdeklődésünkre a BKV közölte mind az ötven kocsi számát (ez az összes metrókocsi hetede), amelyeken a kiállítás látható, a kulturális tárca sajtóirodája pedig azt, hogy a tömegközlekedési tárlatot a Balassi Bálint Intézet kétmillió, a főváros önkormányzata pedig egymillió forinttal támogatta.
Azt már Pető Zsolttól, a Média a Jövőért! Alapítvány kuratóriumi tagjától tudtuk meg, hogy a költségek java részét a magánmecenatúra állta. Ugyanazok, akik a korábbi – általunk is fellelt – metrókiállításokat is finanszírozták – puszta lelkesedésből. (Az első magyar szervezésű metrógaléria nem is a budapesti, hanem a párizsi metróban nyílt a MagyART és a Fidesz-kormányzat idején.)
A Kodály-intézetért. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének tanácsa az idén Ittzés Mihálynak ítélte az 1990-ben alapított A Kodály-intézetért elnevezésű kitüntetést, amelyet olyan személyek, intézmények, testületek kaphatnak, akik az intézetben, illetve annak érdekében több éven át kiemelkedő tevékenységet folytattak.
Nem talált legyőzőre a magyar önvezető kisautó ezen a rangos versenyen
