Megbénulhat a tudományos élet

Súlyos veszély fenyegeti az Elektronikus információszolgáltatás nemzeti programot, ezért megbénulhat a magyar tudományos élet, és elvész a kormány által oly sokat hangoztatott innovációs versenyképesség. Olyan ez, mint ha a futónak a fél lábát levágnák – véli az egyik egyetem lapunknak nyilatkozó intézetigazgatója.

A válságos helyzetet az idézte elő, hogy a kormány jelét adta: ezt a szolgáltatást is hajlandó feláldozni a konvergenciaprogram, a közfeladat-felülvizsgálat, a felsőoktatási és egészségügyi reform oltárán. Pedig a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek döntően az Elektronikus információszolgáltatásnak (EISZ) nevezett – központi licenc alapján megvásárolt – programon keresztül férnek hozzá a nagyvilág számukra nélkülözhetetlen tudományos szakfolyóiratainak kontingenséhez.
A pánik akkor uralkodott el végképp a kutatók és egyetemi oktatók között, amikor az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) által koordinált EISZ irodája december 7-én szétküldte a program igénybevételére jogosult egyetemeknek, kutatóintézeteknek a program 2008-as, úgymond fennmaradásáról szóló értesítőt. A dokumentum szót sem ejt a természettudományos, műszaki és orvosi tudóstársadalom számára messze a legfontosabb adatbázis, a ScienceDirect további előfizetéséről. Utóbbi több mint kétezer folyóiratot és csaknem kilencmillió cikket tartalmaz.
A veszély már abból is kiolvasható volt, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítói egyszerűen kihagyták az Elektornikus információszolgáltatás eddig szokásos tételét az oktatási tárca támogatásáról szóló részben. Ezzel teljes egészében a szolgáltatást igénybe vevő intézetekre lőcsölték volna az EISZ további finanszírozását, holott az eleve rossz anyagi helyzetben lévő költségvetési intézményeknek nem növekedett az állami támogatása. Ez a forgatókönyv a múlt héten elvettetett, mivel a honatyák „visszaszavazták” a költségvetés egységes javaslatába a szóban forgó nemzeti program támogatását. A koalícióra irányuló nyomásgyakorlásban nagy érdeme volt a kutatási és innovációs eseti bizottság fideszes társelnökének, Pálinkás Józsefnek, valamint a testület állandó meghívottjainak, köztük Lovász László Bolyai-díjas matematikusnak. Pálinkás módosító indítványát presztízsokból ugyan leszavazták a balliberálisok, de miután szocialista oktatáspolitikusok hasonló indítványt adtak be, 500 millió forint áll rendelkezésére az oktatási tárcának az EISZ támogatására.
Ez azonban egyáltalán nem biztosítéka a fő adatbázisok megmaradásának. Hiszen az idén egymilliárd forint biztosította a szolgáltatás létét. „Olyan ez, mint ha a futónak a fél lábát levágnák – reagált minderre Sass Miklós, az ELTE TTK Biológiai Intézetének igazgatója, tanszékvezető. Rámutatott: ha egy egyetemen nem lehet hozzájutni a naprakész eredményekhez, a hallgatók nem lesznek képesek elhelyezkedni a nemzetközi piacon. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt jelentette ki érdeklődésünkre: az EISZ megmaradása azért is fontos volna, mert annak adatbázisaiból lehet ellenőrizni az egyes intézmények, kutatócsoportok publikációs eredményességét, márpedig a valódi eredményesség alapján kell kiválasztania a főhatóságnak, kiket támogat.
Hargitai Gábor, az OKM tudománypolitikai főosztályának vezetője lapunknak azt érzékeltette: ha a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 300 millió forinttal támogatná az EISZ jövő évi finanszírozását, nagyrészt biztosítva volna a program érdemi fennmaradása. Mi azonban megtudtuk: a gazdasági tárca alá tartozó, 54 milliárd forinttal rendelkező – korábban a pályázati pénzekkel hírhedten pazarlóan bánó – NKTH tanácsadó testülete a múlt pénteken nem vette napirendre a kérdést.