Ötből négy vállalkozás pesszimista

Saját vállalkozásuk helyzetét még az egész nemzetgazdaság esélyeinél is jóval negatívabban értékelik a hazai kis- és középvállalkozások (kkv-k) – derül ki az Ecostat gazdaságkutató intézet tegnap közzétett konjunktúra-előrejelzéséből. A kkv-szektorra vonatkozó felmérés szerint a fizetőképes kereslet szűkülése, a gazdasági fejlődés nagyon alacsony üteme s a magas infláció miatt a hazai vállalatok közül csupán minden ötödik tekint optimistán a jövőbe, míg a háromnegyed részük rövid távon inkább romlónak vagy stabilnak ítéli gazdasági lehetőségeit. Rendkívül lecsökkent azon vállalkozások köre, amelyek tevékenységük bővülésével számolnak, s mindössze háromszázalékos azoknak az aránya, akik dinamikus működést feltételeznek. A piac beszűkülése mellett a kkv-k másik gondja az új, tőkeerős versenytárs megjelenésének veszélye, illetve a beszállítói lehetőségeik zsugorodása: a nagyvállalatokkal való együttműködés lehetőségében a cégeknek csak a 18 százaléka bízik. A termelési feltételekkel kapcsolatban a megkérdezettek kilátásai – mind a belföldi, mind a külföldi piacra dolgozók esetében – romló tendenciát mutatnak. Az egész szektor tevékenységét meghatározó tényezők közül a fent említetteken kívül a legnagyobb súllyal szerepel a gazdasági környezet bizonytalansága, az alacsonyabb kapacitáskihasználtság és a tőkehiány.
A kkv-k pénzügyi helyzetének átfogó javítására a megszorító intézkedések miatt még nem lesz lehetőség. A tanulmány leszögezi: a cégek jövedelmezőségének csökkenése és magas hiteltartozása rontja a tőkeellátottságukat. A borúlátást tükrözi, hogy októberhez viszonyítva 22 százalékról 37-re emelkedett a pénzügyi nehézségek kialakulásával számoló cégek aránya, ami ellen a legtöbben hitelfelvétellel vagy beruházásaik elhalasztásával próbálnak védekezni.
Rövid távon a belföldi kereslet élénkülését még a nagyobb cégeknek is csak 23 százaléka várja, míg a változatlanságot kétharmaduk jósolja. A belföldi értékesítésben javulást a nagyvállalatok csoportjának mindössze egynegyede remél, a pesszimista válaszok aránya a korábbi 35 százalékról 24-re változott.
A külföldi kereslet megítélése október óta ebben a szektorban is romlott: akkor minden második nagyvállalat növekvő rendeléssel kalkulált, novemberben ez az arány már csak 38 százalék.