Idén a France Football című világhírű francia sportlap – szakítva a hagyományokkal – arra kérte az Aranylabda-szavazásban részt vevő kilencvenhat szakújságírót, hogy ne csak az Európában szereplőket vegye figyelembe, hanem arra a játékosra adja le a voksát, akit a világ legjobbjának tart. Ehhez képest az öreg kontinensen labdát rúgók uralták a mezőnyt, Dél-Amerikából a Boca Juniors argentinja, Juan Roman Riquelme úgy lett 14., hogy az idény zömét a spanyol Villarrealnál töltötte. Rajta csak a brazil kapus, Rogerio Ceni (Sao Paulo) és az iraki Junisz Mahmud (Algharafa) képviseli más földrész klubját a pontot kapottak között.
Kaká diadala egyrészt várható volt, másrészt már korábban kiszivárgott. A Milan 25 éves brazil klasszisa idén Bajnokok Ligáját nyert csapatával, a sorozat legjobb játékosa, legjobb támadója, s tíz találattal a gólkirálya lett. Egyértelműen ez döntött mellette, hiszen nem vett részt nyáron a Copa Américán, ahol hazája válogatottja győzött, s az olasz Serie A-ban a pontlevonással sújtott Milannal együtt leszorult a dobogóról. Az Aranylabdát komoly előnnyel söpörte be, hiszen 444 pontot szerzett, míg mögötte a Manchester United portugálja, Cristiano Ronaldo 277-et, a Barcelona argentin ifja, Lionel Messi pedig 255-öt a dobogó alsó fokán. Ronaldo, Rivaldo és Ronaldinho után ő a negyedik brazil játékos, aki elnyerte a France Football magazin díját.
Az idei nyertes Ricardo Izecson Dos Santos Leiteként látta meg a napvilágot 1982. április 22-én Brazíliában, közismert nevét öccsétől kapta, aki nem tudta kimondani a Ricardót, helyette azt hajtogatta: Kaká… Sok más dél-amerikai világklasszissal ellentétben jómódú családban nőtt fel, édesapja mérnök, édeanyja tanár. Egy baleset majdnem kettétörte a karrierjét: 12 éves korában a családi úszómedence ugródeszkájáról olyan szerencsétlenül esett le, hogy elrepedt egy gerinccsigolyája. Felépülését elsősorban istenbe vetett hitének tulajdonítja. A hit jelenleg is központi szerepet játszik az életében – a futballpályán például a góljai után mindig az égre mutatva köszöni meg a segítséget. Az sem mindennapi a XXI. században, hogy feleségével szűzen kötöttek házasságot.
Tizenhat évesen mutatkozott be a Sao Paulo együttesében, 18 esztendősen alapemberré vált. 2001-es szezonjában 12, majd a következőben 10 gólt lőtt, felkeltve ezzel a válogatott szövetségi kapitánya, valamint az európai élcsapatok figyelmét. A nemzeti csapatban 2002 januárjában mutatkozhatott be Bolívia ellen, majd tagja volt a dél-koreai–japán közös rendezésű világbajnokságon győztes brazil gárdának is, igaz, mindössze 19 perc játéklehetőséget kapott Luiz Felipe Scolaritól. 2003-ban aztán a Paris SG-vel versengő Milan 8,5 millió euróért átcsábította Európába, s mint kiderült, remek vásárt csinált, hiszen vele a csapat 2004-ben már bajnoki címnek örülhetett.
Olaszországi karrierje során szinte hullámvölgyek nélkül cipeli a hátán a piros-feketéket, az áttörésre mégis a 2006–07-es szezonig kellett várni: a milánóiak a hazai bajnokságban ugyan botladoztak, ám a BL-ben parádésan teljesítettek, és a fináléban visszavágtak a Liverpoolnak a 2005-ös vereségért. Kaká, mint már említettük, gólkirály lett, olyan sorsdöntő találatokat jegyezve, mint a Celtic Glasgow elleni nyolcaddöntő hosszabbításában lőtt szólógólja, vagy a Manchester United otthonában szerzett két, majd a visszavágón lőtt egy gólja.
„Az egyetlen módja, hogy az ember elnyerhesse ezt a díjat, az, hogy olyan csapat tagja, amelyet küzdők alkotnak. Ezért köszönöm a segítséget milánói és válogatottbeli társaimnak, valamint edzőmnek. Szintén hálás vagyok mindazoknak, akik karrierem során mellettem álltak, külön kiemelve feleségemet és szüleimet” – nyilatkozta Kaká a tegnapi díjátadó ünnepségen a francia TF1 televíziós csatornának. S nyugodtan mondhatjuk, hogy szakmai tudása, sztárallűröktől mentes viselkedése, mély hite és egész egyénisége miatt ő tényleg igazi példaképe a világ fiatalságának.
úszás
Doppingügybe keveredett, Milák Kristóf példáját követi a különleges olimpiai bajnok
