Politikai alku: valamit valamiért

Az Országgyűlés tegnap jóváhagyta az Európai Unió lisszaboni szerződését. Magyarország ezzel a tagállamok közül elsőként ratifikálta a dokumentumot. A Fidesz csak azért támogatta a javaslat sürgősséggel történő beterjesztését és parlamenti ratifikálását, mert több jelzés is érkezett a párthoz: ha másként szavaztak volna, a szocialisták nem járultak volna hozzá a népszavazás országgyűlési elrendeléséhez – értesült lapunk. A képviselők nagy részének fogalma sincs a szerződés tartalmáról, ami annak is köszönhető, hogy a több száz oldalas anyagot csak a hét végén kapták meg.

Értelmetlen ez a kapkodás – ezt nyilatkozta Nyakó István (MSZP) is. Úgy vélte, sem belpolitikai, sem külpolitikai jelentősége nincs a gyors ratifikációnak. A szerződés ráadásul csak akkor lesz hatályos, ha azt minden állam elfogadja. Írországban például népszavazás dönt a kérdésről, ami hónapokat vesz még igénybe, de egyébként is egy éve van az országoknak, hogy döntsenek a dokumentumról. A zsarolásról nem beszélt Nyakó, de egy MSZP-s és egy fideszes is megerősítette: a politika „valamit valamiért alapon működik”.
Ékes József (Fidesz) – azon kevés képviselő egyike, aki végigolvasta normaszöveget – aggályait fejezte ki a dokumentum kapcsán, hiszen az szerinte teljesen megvonja a nemzetek uniós vétójogát. Emlékeztetett: a nemzeti-etnikai kisebbségek jogai szélesítése terén semmilyen pozitív fejleményre nem számíthatunk, mivel az EU parlamentjében azok az országok vannak többségben, amelyek nem fogékonyak e kérdéskörre.
Ékes példaként említette a jogsegélyegyezményre vonatkozó kitételt, amely alapján mondjuk Wass Albertet Magyarországon életfogytiglani börtönbüntetésre kellene ítélni, mert Romániában ilyen ítéletet kapott. Szintén aggodalomra ad okot, hogy a lisszaboni szerződés alapján az EU rendelkezhet az egyes tagállamok vízkészletének egy része felett, így ha például Spanyolországot aszály sújtja, akkor a jelentős vízkészlettel bíró országoknak segélyt kell nyújtania, akár a saját kárukra is.
Az európai ügyek bizottsága előtt Balogh Éva, az igazságügyi tárca főosztályvezetője az alkotmánymódosítással kapcsolatban kiemelte: a lisszaboni szerződés értelmében az alapvető jogok lényeges tartalmát nem korlátozva lehet elismerni más tagállam joga szerinti bűncselekményt az EU által meghatározott körben. Ez teszi szükségessé az alkotmány módosítását – állította. A magyar parlament tegnap a tagállamok közül elsőként hagyva jóvá az uniós megállapodást. A szerződést csütörtökön írták alá az unió tagországainak állam- és kormányfői, valamint külügyminiszterei a portugál fővárosban. Akkor léphet életbe, ha valamennyi tagország és az Európai Parlament ratifikálta. A dokumentum egyébiránt korszerűsíti és kiegészíti az EU korábbi legfontosabb szerződéseit, így az 1957-es római szerződést, az 1992-es maastrichti, az 1996-os amszterdami és a 2000-es nizzai szerződéseket.