Reformok a szavak szintjén

Rendkívül gyengén teljesíti Magyarország nemzeti reformprogramját – figyelmeztet legfrissebb jelentésében az Európai Bizottság. Brüsszel arra szólítja fel hazánkat, hogy az eddigieknél jobban csökkentse az állami kiadásokat, javítsa a költségvetés helyzetét, és folytassa az államigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer és az oktatás reformját.

Igen kevés előrehaladást mutatott Magyarország a gazdasági reformok terén az elmúlt egy évben – mutat rá az Európai Bizottság legújabb jelentése, amely szerint hazánk a 27 tagú EU egyik sereghajtója az átalakulás folyamatában. Brüsszel mindezt abban az éves kiadásában állapította meg, amelyben értékelte a gazdasági növekedést célzó lisszaboni stratégia végrehajtását. A Bruxinfó által közzétett összefoglaló szerint a legtöbb tagállam „jelentős”, illetve „kiegyensúlyozott” előrehaladást ért el a gazdaság átalakításában, hazánk azonban mindössze „korlátozott” fejlődésről tett tanúbizonyságot. A testület elemzésében elsősorban a kulcsfontosságú szerkezeti reformok elmaradására hívja fel a figyelmet hazánkkal kapcsolatban. Nem sikerült kellően előrelépnünk például a költségvetési helyzet javításában, a hátrányos helyzetű csoportok munkavállalásának segítésében és a foglalkoztatás terén fennálló egyenlőtlenségek csökkentésében. Brüsszel a sürgős teendők közé sorolta a túlzott mértékű államháztartási hiány megszüntetését, valamint az oktatási és képzési rendszerek reformját is.
Mindezek fényében a bizottság számos ajánlást fogalmazott meg hazánk számára. A legfontosabb javaslatok egyike szerint a magyar kormánynak úgy kell mérsékelnie az államadósságot és a deficitet, hogy abban az eddigieknél sokkal nagyobb szerepet kapjon az állami kiadások mérséklése. A kabinetnek haladéktalanul folytatnia kell az államigazgatás, az egészségügy, a nyugdíjrendszer és az oktatás reformját. Javítani kell az EU egyik legalacsonyabbnak számító foglalkoztatásán is, a jelenlegi magyar rendszer ugyanis nem ösztönzi kellően a munkavállalást. A bizottság már tavaly decemberben is súlyos bírálatokat fogalmazott meg hazánkkal szemben a reformok lassúsága miatt. Az akkori kritika ugyancsak arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány nem orvosolta a szerkezeti problémákat, különösen a nagyra duzzadt és alacsony hatékonyságú állami szférát.

Füstbe ment terv. Alig valósult meg néhány intézkedés a kormány február 15-én nyilvánosságra hozott munkatervéből – állapítja meg az Origo internetes portál legfrissebb felmérésében. Az internetes portál a munkatervben szereplő ígéretekkel szembesítette a minisztériumokat, amelyek válaszából kiderül: a legtöbb intézkedés csak késve vagy egyáltalán nem valósult meg. A portálnak Gyurcsány Ferenc miniszterelnök múlt hónapban még azt állította, hogy a kabinet havonta ellenőrzi, miként áll a munkaterv teljesítése. Ehhez képest a Kormányszóvivői Irodának önmagában csak az egy hónapjába telt, hogy jelentést adjon arról, hogy melyik jogszabály éppen hol tart. Az eredeti tervekhez képest a legnagyobb lemaradásban az oktatási reform és a bürokrácia csökkentése van, de a közszolgáltatások átalakítására, a környezetvédelem fejlesztésére tett ígéretek sem valósultak meg.