Települések csapdában

Öt esztendő alatt megháromszorozták adósságállományukat a helyi önkormányzatok, miközben felélik vagyonukat, és az uniós források önrészét is egyre kevésbé tudják bevállalni. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések immár az összes önkormányzat egyharmadát teszik ki.

Az államháztartás hiánya az önkormányzatok adóssága nélkül annyi, mint a házasság, feleség nélkül – jegyezte meg nemrégiben egy gazdasági fórumon Csaba László közgazdászprofesszor a költségvetési kozmetikázásokról tartott előadásában. A Pénzügyminisztérium „fogalomújítása” és az adósságok csökkentésének „kreatív kommunikálása” nem véletlenül számít hungaricumnak: a helyi önkormányzatok összes kötelezettségállománya 2007 végén ugyanis már megközelíti az ezermilliárd forintot. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) kimutatásai szerint az utóbbi években óriási iramban eladósodó önkormányzatok hitelei, kölcsönei és egyéb kötelezettségvállalásai 2006 végére öszszességében 822 milliárd forintot tettek ki, és ehhez még hozzá kell adni az önkormányzati résztulajdonban lévő intézmények és vállalkozások egyéb pénzügyi terheit, garanciavállalásait is.
Az ÁSZ adatsora szerint 2001 végén a kötelezettségek még csak 280 milliárd forintra rúgtak, vagyis öt esztendő leforgása alatt megháromszorozódtak. Ezen belül a hazai pénzintézetektől felvett önkormányzati hitelek összege 2001-től 2007-ig megötszöröződött, a külföldről felvett kölcsönök állománya pedig a kilencszeresére duzzadt. A mérleg másik oldalán a folyamatos vagyonvesztés áll: 2002-től a helyhatóságok tulajdonosi részesedéseinek értéke az ÁSZ szerint mindössze 20 milliárd forinttal gyarapodott, amely még a pénzromlás ütemét sem fedezi. A tarthatatlan helyzetet jelzi, hogy az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került települések száma mára a csaknem 3200 önkormányzat egyharmadát teszi ki, miközben az erre vonatkozó állami támogatás évek óta szinte alig változott. A finanszírozás legnagyobb problémája, hogy a települések jelentős része nem fejlesztésre veszi fel a hiteleket, hanem a működési költségek fedezésére, vagyis az óvodák, iskolák, egészségügyi és szociális ellátó intézmények dolgozóinak fizetésére, a közüzemi számlák kiegyenlítésére, a legalapvetőbb helyi feladatok ellátására. Az adósságcsapdában lévő települések előre menekülését pedig az önkormányzati hitelek növelésének tervezett állami korlátozása erősen leszűkítheti, miközben a helyi önkormányzatok jórészt rajtuk kívül álló okok miatt adósodnak el.
– A jövő évi költségvetésben a személyi jövedelemadók helyben maradó részéből mindössze nyolc százalékot használhatnak fel az önkormányzatok megkötés nélkül, a fennmaradó részt pántlikázva kapják csak meg – jelentette ki lapunknak Kovács Zoltán, az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságának fideszes alelnöke. Hangsúlyozta: a költségvetésből származó önkormányzati források kilenc százalékkal, a szabadon felhasználható összegek 20 százalékkal csökkennek jövőre, miközben a fenntartott intézmények kiadásai folyamatosan növekednek. – A normatív támogatások 2006 óta változatlanok, tehát reálértéken 15 százalékkal érnek kevesebbet – tette hozzá Pápa polgármestere. S figyelmeztetett arra is, hogy a kórházak és az egészségügyi szakellátás megnövekedett adósságállományának felelősségét is az önkormányzatokra hárította a kabinet.
– Az ágyszámleépítések és az egyéb ellátások korlátozása miatt milliárdos nagyságrendű tartozásokat halmoztak fel az intézmények, vagyis a kormányzati döntések számláját az önkormányzatokkal fizettetik meg – közölte Kovács. – Ha a kórházak nem képesek kifizetni energiaszámláikat, akkor az üzemeltető más, szintén önkormányzati tulajdonban lévő intézményekben, például szociális otthonokban kapcsolhatja ki az áramot, a végső felelősség tehát mindenképpen a helyi önkormányzaté. A Fidesz szakpolitikusa szerint lenullázták a helyi szinten juttatható lakástámogatások keretét, a forráshiányos településeknek szánt 15 milliárdos támogatás pedig csepp a tengerben; a 3200 önkormányzatnak egyenként 4,6 millió forint bevételt jelentene.
Szakértők szerint a menekülő útvonal kijelölését a kormány az értékalapú ingatlanadó bevezetésében látja, amivel két legyet is ütne egy csapásra. Egyrészt az új közteher kiváltotta konfliktus okát átterhelheti a döntően ellenzéki vezetésű önkormányzatokra, másrészt jelentős bevételnövekedést is elér.