Tovább nő a körbetartozás

Látványosan romlott a lakosság és a vállalkozások fizetőképessége az utóbbi három évben – mutatják a hazai követeléskezelő cégek adatai. A Díjbeszedő Holding szerint a háztartásoknak a bankok, a közüzemek és az önkormányzatok felé fennálló lejárt tartozása jövőre elérheti a 365 milliárd forintot. A fizetésképtelenségi kockázat terén hazánk az utolsó előtti helyre csúszott a 27 tagú EU-ban.

Túllépi a bruttó hazai össztermék 2,5 százalékát a kifizetetlen számlák miatt keletkezett veszteség Magyarországon – hangzott el a hazai követeléskezelő cégek és a Napi Gazdaság tegnapi közös konferenciáján. Az egyre nagyobb méreteket öltő fizetésképtelenség hazánkban jóval nagyobb károkat okoz, mint más uniós országokban, a probléma a lakosságot és a vállalkozásokat egyaránt érinti. A követeléskezelők előrejelzése szerint jövőre a helyzet tovább romlik, s a teljes veszteség eléri a GDP három százalékát.
A cégek között fennálló tartozási lánc – amelyhez az állami szektor késedelmes fizetései is jelentősen hozzájárulnak – jövőre szintén tovább gyarapodik. Erre utal például az, hogy a három hónapnál régebben lejárt számlák értéke folyamatosan emelkedik.
A romló helyzetért elsősorban a gyenge magyar szabályozást tette felelőssé Felfalusi Péter, az Intrum Iustitia követeléskezelő cég ügyvezető igazgatója, aki emlékeztetett: egyes európai országokban ha egy adós cégnek vagy állampolgárnak adó-visszaigénylése áll fenn, akkor jogos követelés esetén az adóhivatal egyenesen a hitelezőnek utalja ki az adó-visszaigénylés összegét. Felfalusi azt is hátráltató tényezőnek nevezte, hogy a hazai cégek általában személyes kapcsolatokon keresztül kötik meg üzleteiket, ez pedig sok esetben később nehézkessé teszi a számlák pontos kifizetését. Az Intrum Iustitia kimutatása szerint az állami szektor általában 16, a versenyszféra 17 napos késedelemmel egyenlíti ki a számlákat, a lakosságnál pedig 15 napos a csúszás mértéke.
Hasonló veszélyekre hívta fel a figyelmet Mikael C. Szabó, a Coface Hungary Kft. ügyvezetője, aki hangsúlyozta: Magyarország a kockázatbesorolás terén jelenleg az utolsó előtti helyen áll a 27 tagú Európai Unióban. A romló fizetési morál és a növekvő cégfelszámolások miatt a nyereséges magyar cégek mára a profitjuk feléről kénytelenek lemondani – húzta alá Szabó, emlékeztetve, hogy egy 15 millió forintos kifizetetlen számlát átlagosan csak egy 200 millió forintos plusz árbevétellel tud kompenzálni egy vállalkozás.
Az Euler Hermes Magyar Követeléskezelő Kft.-t képviselő Harka Ödön a roppant alacsony megtérülési arányra figyelmeztetett. Mint mondta, a legtöbb eredményt a felszámolási kérelem benyújtásától az eljárás elrendeléséig tartó időszakban lehet elérni, a felszámolás elrendelése után azonban a külső beszállítók követelésük nem egészen egy százalékához tudnak csak hozzájutni. A legkevesebb veszteséggel a kimutatások szerint a bankok jutnak hozzá pénzükhöz, hiszen általában többszörös biztosítékkal rendelkeznek. Harka szerint mindez azt mutatja, hogy a csődeljárásra vonatkozó jelenlegi jogszabályok képtelenek megfelelni a céljuknak.
A lakosság emelkedő tartozásairól számolt be Kovács Zoltán, a Fővárosi Csatornázási Művek, a gázművek, a Kéményseprő-ipari Kft., a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat és a Fővárosi Vízművek követeléseiért felelős Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatója. A cég előrejelzése szerint a lakosság jövőre százmilliárd forint értékben halmozhat fel lejárt közüzemi tartozást. A bankok felé ugyanebben az évben mintegy kétszázötvenmilliárd forintnyi lakossági tartozás keletkezhet.
A háztartások az önkormányzatok, valamint a parkolási és a közlekedési vállalatok felé is csak nehezen tudnak fizetni, így a Díjbeszedő Holding Zrt. azzal számol, hogy jövőre itt tizenötmilliárd forintos adósságállomány jöhet létre. Mindez azt jelenti, hogy az előrejelzés szerint jövőre csaknem 365 milliárd forintnyi lejárt, de kifizetetlen számlája lesz a lakosságnak, tehát az egy főre jutó tartozás eléri a 36 500 forintot.