Uniós misszió készül Koszovóba

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerda esti ülése anélkül ért véget, hogy bármiféle új állásfoglalás vagy döntés született volna Koszovó kérdésében. Szerbia és Oroszország a tárgyalások folytatását szorgalmazta, az Egyesült Államok és az EU országai pedig elvetették ezt a lehetőséget.

Két kulcsfontosságú ország a Biztonsági Tanácsban továbbra is homlokegyenest ellentétes nézetet vall Koszovó jövőbeli státusának ügyében. A diplomáciai harc a két álláspont – az orosz és a nyugati – között alakult ki. A meglehetősen kemény orosz állásfoglalás szerint – mint Vitalij Csurnik ENSZ-nagykövet hangoztatta – Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása illegális lépés, amely ellentétben áll az ENSZ-alapokmánnyal és az 1244-es határozattal. A nyugatiak érvei szerint a kérdést nem lehet megoldani a Biztonsági Tanácsban, ezért másutt kell keresni a rendezést. Mégpedig Brüsszelben.
Az uniós tagok megismételték az EU készségét, hogy missziót küldenek a nemzetközi ellenőrzés alatt álló tartományba, amely misszió az UNMIK-ot váltaná fel. Mint Massimo D’Alema olasz külügyminiszter fogalmazott, a váltást – amely szerint az ENSZ helyébe az EU lépne – a BT 1244. számú határozata alapján végezhetnék el. Ám sem Belgrád, sem pedig Moszkva nem látja legális lehetőségét a koszovói EU-s szerepvállalásnak.
Mind a szerb, mind a koszovói küldöttségvezető a már ismert álláspontokat ismertette a BT előtt. A szerb kormányfő nagy szavakat használt, amikor kijelentette a BT előtt, hogy nemcsak Szerbia integritását védik, hanem a nemzetközi béke és stabilitás érdekeit, a nemzetközi jog alapelveit. Fatmir Sejdiu koszovói elnök beszédében arra is kitért, hogy az albánok elleni etnikai tisztogatás miatt elképzelhetetlen, hogy a két nép egy államban éljen. Szerinte az egyetlen megoldás Koszovó függetlensége.
A térségben nagy figyelemmel kísérték a többórás vitát a Biztonsági Tanácsban. Senki nem várta, hogy a testület képes lenne bármiféle döntésre jutni. A szerbek tartanak attól, hogy az Egyesült Államok és az EU a „BT válsága” után hozzáfog a rendezéshez, amely Koszovó függetlenségét eredményezi, az albánok pedig abban bíznak, hogy már semmi nem állhat a függetlenség útjába, de a vártnál nagyobb orosz ellenállás nyugtalanságot okoz.
A történéseket továbbra is élénk figyelemmel követik Romániában – írja kolozsvári tudósítónk. Egységes fellépést sürget az állam közjogi méltóságai és intézményei részéről a bukaresti parlament által tegnap Koszovó ügyében elfogadott politikai nyilatkozat, amely szerint a dél-szerbiai tartomány státusáról kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsa illetékes dönteni. A parlamenti ülésen Adrian Cioroianu külügyminiszter megismételte: Bukarest nem ismeri el Koszovó egyoldalú vagy ellenőrzött függetlenségét, ugyanakkor Románia európai csúcsértekezletet javasol a tartomány tárgyában. Markó Béla RMDSZ-elnök úgy véli, Koszovó a területén élő szerb kisebbségnek nyújtandó autonómia révén válhat precedenssé a térségben.