Verespataki fényképek brüsszeli kiállítása

Hornok Ernőt, a Tiszántúlon élő újságírót megérintette Verespatak ügye. A maga eszközeivel igyekszik mindent megtenni, hogy Európa és a világ addig értesüljön a készülő természetpusztításról, amíg tehetünk ellene valamit.
– December 17-től Brüsszelben, az Európai Parlament aulájában fotókiállításom anyagát felhasználva mutatják be Verespatak készülő tragédiáját – mondta el a Békés megyei újságíró, aki az utóbbi években az erdélyi, partiumi tájak szenvedélyes vándora lett. – Remélem, még megfordítható a negatív folyamat.
A közelmúltban Kanadában is láthatták az érdeklődők a Verespatakot bemutató fotókiállítást. Ontario több városába Hornok Ernő vitte el a magyarországi településeken is bemutatott vándorkiállítás angol nyelvű változatát. Az újságírónak nemrégiben Verespatakról szóló fotóalbuma jelent meg. A könyv képei mellett Kocsis Tibor operatőr és Szász András fotóiból állt össze a kiállítás anyaga.
A világjáró körút első állomása a torontói magyar kulturális központ volt. Ottawában a magyar ház adott otthont a tárlatnak, Cambridge-ben pedig a Kossuth-házban szerveztek bemutatót. November végén az Amerikai Egyesült Államokban a clevelandi magyar kongresszus küldöttei és vendégei láthatták a fényképeket. – A téma aktualitását a tengerentúlon az adta, hogy az erdélyi Szigethegységben a kétezer éves település letúrásával éppen egy kanadai–román cég akarja az ott található mintegy 330 tonna aranyat és 1600 tonnányi ezüstöt kinyerni a bányászott kőzetből a mérgező cián segítségével – magyarázza Hornok Ernő. – A környezetvédelemre oly sokat adó Kanadában már ötven éve tilos a cián használata a bányászatban, s most a világ másik felén, Erdély közepén, a Kárpát-medence vízgyűjtő területén dolgozna ciánnal egy kanadai vállalat. Ha a tervek megvalósulnak, a Tisza vizét 2000 januárjában megmérgező nagybányai aranybánya cianidos ülepítőjénél negyvenszer nagyobbat alakítanak ki a letúrt Verespatak melletti völgyben. Európa legnagyobb külszíni bányáját létrehozva, a lakosságot kitelepítve évszázados épületeket, templomokat, temetőket tüntetnének el. Megsemmisítenék az ókori bányajáratokban feltáratlanul rejlő római kori régészeti emlékeket, amelyek pótolhatatlan kulturális értékeket jelentenek, s nagy turisztikai vonzerejük is lehetne
A Kanadai Magyarság és a Magyar Jelen című lapok, valamint a torontói magyar nyelvű rádió már hírt adott arról, mit terveznek honfitársaik az új Eldorádónak vélt erdélyi vidéken. Most a brüsszeli képviselőkön a sor, hogy meghallják az utolsó jajkiáltást.