A köztársasági elnök alkotmányos lehetőségei

Hatalmas társadalmi elégedetlenség indult meg az ellen, hogy az egészségügyi-társadalombiztosítási átalakulásról szóló törvény hatályba lépjen. Sokan Sólyom László köztársasági elnöktől várnak egyfajta csodát. Jogilag van-e még erre lehetőség? A válasz nem könnyű. A lett és lengyel alkotmánynyal ellentétben ugyanis a magyar alaptörvény nem teszi lehetővé, hogy az államfő a megfontolásra történt visszaküldést (felfüggesztő vétó) követően még előzetes normakontrollt is kérjen az Alkotmánybíróságtól.
Bár korunk egyik legnagyobb – ezúttal homályban maradó – jogelméleti zsenije egy baráti beszélgetés során felvetette, ez szerinte csak az eddig kialakult gyakorlat; a magyar jog pedig nem precedensjog. Sólyom László amúgy is nagyon egyéni gondolkodó; őt nem kötik a korábbi államfők jogszokásai. Az alkotmány pedig csak azt mondja ki, hogy az elnöknek 15 napon belül e két lehetőség áll rendelkezésére. Azonban ha jobban belegondolunk, azt az alkotmány szövege egyáltalán nem mondja ki, hogy amennyiben a törvényt a parlament módosítja, nem éled fel az államfő vétójoga. Vagyis érdemi változtatás esetén előállhat egy új elem: a módosítás tekintetében merülhet fel esetlegesen az alkotmányellenesség.
A másik eshetőség, hogy (mint Mádl Ferenc esetében az oktatási törvénynél) az Országgyűlés újbóli ez irányú eljárása merő formalitás (sem) marad; szó sem lehet megfontolásról, a törvényt egyszerűen – változatlan formában – ismét megszavazzák. Erről az Alkotmánybíróság (AB) kimondta, hogy nem egyeztethető össze az alaptörvény szellemiségével. Ha most ez mégis megismétlődnék a parlament részéről, akkor álláspontom szerint nóvum áll be: az újbóli eljárás (formailag) alkotmányellenes, tehát az államfő most kifejezetten emiatt kérhet előzetes normakontrollt.
A leglényegesebb azonban egy teljesen más megközelítés. A több-biztosítós rendszerrel szemben egy házaspár még a nyár folyamán népszavazást kezdeményezett. Magam több tanulmányomban már évekkel ezelőtt (legutoljára tavaly áprilisban ezen rovatban) felvetettem: az alaptörvény szelleme szerint nem helytálló, ha egy folyamatban lévő népszavazási kezdeményezés célját valamilyen intézkedésével/határozatával az aktuális parlament vagy a kormányzat meghiúsítja, kiüresíti. Csak az a kérdés merül fel, mit tekintünk folyamatban lévőnek. A benyújtott, az OVB által átengedett vagy az AB által elfogadott indítványt? A polémia azonban ehelyütt lezárul: a házaspár esetében az AB is zöld utat adott a kezdeményezésnek. Álláspontom szerint beáll a felfüggesztő hatály: aggályos lenne a népszavazás eredményének kiderülte előtt hatályba léptetni a törvényt. Az ugyanis – elméleti síkon – a jogállamiság sérelmét jelentené, ha már egy hatályba lépett jogszabály nyomán keletkezett jogviszonyokat kellene megszüntetni pár hónap után, szerződéseket felmondva, bizonytalanságot keltve stb.
Külön cikket érne meg Morvai Krisztina kezdeményezése. Magam meglepődtem az OVB döntésén, mivel úgy hittem: kikerülik a „megerősítő népszavazás” halasztó hatályának elméleti értelmezését, mondván: ez a parlament/államfő/AB hatásköre. Ők pedig csak a kérdéseket önmagukban vizsgálják. Addig meg a törvény hatályba lép. Mindazonáltal a házaspár kezdeményezései részlegesen fedik a büntetőjogász kérdéseit. Ha az AB esetleg úgy döntene, nem tartom kizártnak, hogy több referendum Morvai Krisztina kérdéseivel is együttesen, párhuzamosan futna. Mindenesetre a népszavazás lezárultáig a már a törvény elfogadását jócskán megelőzve benyújtott kérdések felfüggesztik a törvény hatálybalépését.
Léteznek közjogilag kötött döntések, amikor valamely alkotmányos szervnek kötelességszerűen kell így vagy úgy döntenie. A vétójog és az előzetes normakontroll az államfő teljességgel önálló jogosítványai. Azonban ha a népszavazás miatt egy új jogi helyzet áll elő, akkor erre nem vonatkozik a köztársasági elnök cselekvési lehetőségeinek kimerülte. Mondjuk az államfő, azért legalábbis, hogy az AB kimondhassa, a már átengedett népszavazás tárgyköreiben nem léphet hatályba a törvény a referendum jogerős lezártáig, előzetes normakontrollt kér. Nem (legutóbb) autonóm döntésként, hanem kvázi külső kényszer, a már folyamatban lévő népszavazás okából…

A szerző ügyvéd-alkotmányjogász,
a Független Jogász Fórum elnöke