Alkotmányellenes a fordított adózás?

Ellentétesek az alkotmánnyal a január elsején életbe lépett áfatörvény fordított adózásról szóló rendelkezései – állítja a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) budapesti elnöke. Ruszin Zsolt szerint az új paragrafusok szerint egyebek közt az ingatlanokhoz kapcsolódó javítási, tisztítási, karbantartási, átalakítási és bontási munkálatok esetében az általános forgalmi adót nem a szolgáltatás nyújtójának, tehát a vállalkozónak, hanem a megrendelőnek kell bevallania és megfizetnie. A fordított adózás szabályai akkor alkalmazandók, ha a megrendelő és a szolgáltató is áfafizetésre köteles, magyarán magánszemélyeket nem érint a változás.

Sokat veszítenek az evások. Mint azt korábban megírtuk, az új áfatörvény miatt jelentős veszteség érheti az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alá esőket. Amennyiben az egyszerűsített adózási formát választók olyan szolgáltatást nyújtanak, amely után fordítottan kell áfát fizetni, bevételük akár 20 százalékát is elveszthetik. Eddig az evások munkadíjukhoz hozzászámíthatták a 20 százalékos áfát, vagyis 100 ezer forint értékű szolgáltatás esetén 120 ezerről állították ki a számlát. A 25 százalékos átalányadó befizetése után 90 ezer forintot vihettek haza. Az új rendelkezések értelmében azonban a takarítók, a kőművesek, a villanyszerelők vagy az építőipari szolgáltatást nyújtók munkájuk ellenértékéhez nem adhatják hozzá a forgalmi adót, magyarán ha a díjuk 100 ezer forint, a közteher levonása után mindössze 75 ezer forintot keresnek. Több szakértő úgy vélekedett: a kormány nem akarja megszüntetni az evát, de arra törekszik, hogy minél több bőrt húzzon le az evásokról.

Ruszin Zsolt úgy vélekedett: a törvény elnagyolt, magyarázatra szoruló fogalmakat használ. Kérdéses például, mit kell érteni az ingatlan tisztításán, ahogy az sem egyértelmű, mit jelent az ingatlanok szerelése. – A jogszabály szövege túlságosan széles körű értelmezésre ad lehetőséget, ez pedig sérti az alaptörvényben rögzített jogállamiság elvét – mondta Ruszin, aki szerint a jogalkotó egyszerűen nem értette meg pontosan az EU elvárásait, ezért szövegezte meg pongyolán a rendelkezést.
*
A szakember a fogalmi zűrzavarra a következő példát hozta. Mivel a törvény rendelkezései szerint a biztonsági szolgáltatásoknál nem érvényesül a fordított adózás, ezért az ingatlant őrző cég köteles az áfát a megbízási díjba beleszámolni és a számlán feltüntetni. Abban az esetben viszont, ha az őrzött ingatlan kertjében kiég egy villanykörte és azt a biztonsági szolgálat alkalmazottja cseréli ki, tevékenysége karbantartási munkának is tekinthető, amire viszont a fordított adózás szabályai irányadók. Magyarán: az őr vagy nem csavarhat be új körtét, vagy a cseréről külön, áfát nem tartalmazó számlát kell kiállítania. A szakember a számlázási vitákra és perek tömegére számít.
Ruszin Zsolt rámutatott: az Alkotmánybíróság (AB) több eljárásában is értelmezte a jogállamiság és a jogbiztonság alkotmányos követelményét. A bírói testület határozataiban rögzítette: az alaptörvény megköveteli, hogy minden jogszabály egyértelmű és közérthető legyen. Alkotmányos elvárás, hogy a normából az állampolgárok pontosan megismerhessék jogaikat és kötelezettségeiket, valamint azt, hogy az adott szabályokat mely esetekben kell alkalmazniuk. – Mivel az új áfatörvény ezeknek a követelményeknek nem felel meg, ezért alkotmányellenes – összegezte álláspontját Ruszin Zsolt.
Mivel a jogalkotók sem az áfatörvényben, sem külön jogszabályban nem határozták meg a fogalmak pontos tartalmát, a rendelkezések alkalmazási körét vélhetően az APEH állapítja meg. Félő ugyanakkor, hogy az adóhatóság a bevallások benyújtása után közli majd: az adott szolgáltatás után kinek kellett volna a forgalmi adót megfizetnie, és megbünteti a jogszabály pontatlansága miatt tévesen eljáró adózókat. Az adójog szakértője elmondta: az Országgyűlés az új adójogszabályt az Európai Unió áfával foglalkozó irányelve alapján hozta meg. A jogszabályt előkészítő Pénzügyminisztérium (PM) azonban tévesen fordította le az uniós normát: két tagmondatot felcserélt. – Az értelmezési káoszt, és ezzel az alkotmányellenes helyzetet a tárca hibája idézte elő – állítja Ruszin Zsolt. Az irányelv ugyanis azt tartalmazza, hogy a fordított adózást az építési szolgáltatásoknál kell alkalmazni, míg a magyar adótörvény úgy fogalmaz: az ingatlanokhoz kapcsolódó tevékenységekre és ezen belül az építésre irányadók a fordított adófizetési szabályok. Ruszin közölte: az elfogadott magyar szabályok ellentétesek az EU-s irányelvvel, vagyis a jelenleg hatályos törvényszöveget nem is fogadhatta volna el az Országgyűlés.
Nem derül ki egyértelműen, mikor kell a fordított áfát alkalmazni. Elvileg fordított adózás vonatkozik a fametszésre és a fűnyírásra is, amiből következhet az erdőtelepítés, vagy más mezőgazdasági tevékenység ugyanilyen adóztatási módja is, ám ez nem egyértelmű, mint ahogy az sem, miként kellene számlázni a múlt évben végzett, de idén kifizetett munkák után. Átmeneti szabályozásról nem tudunk – hangoztatta aggályait megkeresésünkre Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. A szakértő szerint pénzügyminiszteri irányelvben, de leginkább az áfatörvény módosításában kellene részletesen rögzíteni az érintett tevékenységeket, erről több szakmai szervezet részvételével a mai napon tartanak egyeztetést a tárcavezetőnél. – A jogszabály jelen formájában alkalmazhatatlan, és minél előbb világos iránymutatásra van szükség – tette hozzá Zara, aki reméli, hogy a törvényhozó rövid időn belül pontosítja a nem kellően kidolgozott áfatörvényt.