Aranyat érő szemét

Városszerte mindenhol tornyosuló, felgyújtott szeméthegyek, fullasztó bűzben őrszolgálatot teljesítő hadsereg – ez a harmadik világháború utáni utópiába illő kép fogadja mostanában a Nápolyba utazókat. Ami a helyi maffia, a camorra számára jövedelmező üzletág, az csak még egy szeg lehet az amúgy is krízisről krízisre vergődő baloldali olasz koalíció koporsójában.

Bár Róma már több mint egy évtizede görgeti maga előtt az egyre tornyosuló problémát, a Romano Prodi vezette olasz kormány későn eszmélt arra a fenyegetésre, amelyet a Nápolyban december 21. óta halmozódó szeméthegy jelent. Azért nem szállítják el a hulladékot, mert megtelt minden környező szemétlerakó. A gyönyörű mediterrán városon eluralkodó megalázó állapotokról készült képek bejárták a világsajtót, a kormány mégis inkább megvárta, míg a helyiek a tetőfokára hágó elégedetlenségben elkezdték felgyújtogatni a szerteszét heverő hulladékot. A tiltakozók aligha félreérthető célzásként hulladékból, vasdarabokból emelt úttorlaszokkal akadályozták meg, hogy a rendőrök megnyissanak egy bezárt szeméttárolót Nápoly Pianura nevű külvárosában. A rend helyreállítására kivezényelték a hadsereget is.
Prodi csak három napja jelentette be a rendkívüli intézkedéseket. A helyi maffia, a camorra elleni küzdelemben ismertté vált Gianni De Gennaro volt országos rendőrfőkapitányt kinevezte szemétcárnak (ahogy a sajtó elkeresztelte a válságot felszámolni hivatott főtisztviselőt), neki és Campania tartományi polgármestereknek három hónapot adott arra, hogy hosszú távú megoldással álljanak elő. Három új szemétégetőt is építenek, az első elképzelések szerint azonban a Vezúv lábánál összegyűlt mintegy 110 ezer tonna hulladékot az ország más vidékeire szállítják. Csak Nápolyban 5200 tonnányi szemét vár erre a sorsra.
A kabinetet nem kíméli a kritika össztüze. Rosa Russo Iervolino nápolyi polgármester, Prodi egykori belügyminisztere cselekvésképtelenséggel vádolja a kormányfőt, aki szerinte már egy évvel ezelőtt is tudott a szemét jelentette veszélyről, de nem tett semmit ellene. A Silvio Berlusconi-féle Forza Italiától érkező ellenzéki bírálatok szerint Alfonso Pecoraro Scanio környezetvédelmi miniszter a vészhelyzetben akadályozta a bezárt szemétlerakók megnyitását. Antonio Bassolino tartományi elnököt lemondásra szólították fel. A Nápolyba látogató Gianfranco Fini, a Nemzeti Szövetség elnöke Kabult idéző háborús övezetnek nevezte a várost.
A hangzatos kormányígéretek ellenére a jövő nem kecsegtet sok sikerrel. Az állam 1994-ben megkísérelte felszámolni a camorra drogkereskedelemmel vetekedő hasznú üzletágát azzal, hogy saját kézbe vette a tartományi szemétlerakókat, de a szemétdomb kakasa tizennégy évvel és kétmilliárd eurónyi közpénzzel később továbbra is a maffia maradt. Potom összegekért felvásárolta megfélemlített kisparasztok földjeit, majd egy részüket eladta a szemétfeldolgozó vállalatoknak. Ezek hatalmas tömbökben tárolják a a hulladékot tétlenségre kárhoztatva, amíg el nem készül a régóta épülő szemétégető központ. A szemétfeldolgozás, főleg az ipar termelte hulladék eltüntetése egyébként hosszú idő óta a camorra egyik jövedelmező üzletága. Michele Buonomo, a Legambiente Campania környezetvédelmi szervezet elnöke szerint évi hatmilliárd eurót profitál a maffia a környezet ellen elkövetett bűntettekből. A szemét nekünk aranyat ér – ahogy az egyik helyi maffiózó fogalmazott. A hatóságok a camorra által fenntartott megannyi illegális szemétlerakót és szemétégetőt sejtik több fertőzéses haláleset mögött a Vezúv körül.
Van szakértő, aki kétli, hogy a mostani válságért egyedül a camorrának kellene vállalnia a felelősséget. Roberto Saviano, a bűnszövetkezetről nemrég magyarul is megjelent Gomorra című bestseller szerzője szerint a politika csak azért kiáltotta ki bűnbaknak a maffiát, hogy elterelje a figyelmet arról a tényről, hogy a bűnszövetkezet hatalma nagyrészt a saját zsebükre játszó államférfiaknak köszönhető. A mostani intézkedések megtisztítják ugyan az utcákat, de a szemét jövőre úgyis visszatér – vélte a hatósági védelem alatt álló egykori maffiózó.