Börtön helyett bujkál a volt OCÖ-vezető

Egy hónapja nem vonul be a börtönbe Bihari József, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) lemondott elnökhelyettese, akit a roma holokauszt kárpótlásával összefüggő csalás és okirat-hamisítás címén ítélt három évre a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság. Minderről maga Bihari (aki Kolompár Orbánnal szövetségben került az OCÖ-be) tájékoztatta lapunkat ismeretlen helyről, telefonon. A tatabányai rendőrkapitányságon a megyei ügyeletvezető nem tudta munkatársunknak megmondani, hogy a bíróság már kiadta-e az elfogatóparancsot Bihari ellen, akit a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökeként gyanúsítottak meg annak idején visszaélésekkel. Ismeretes, országszerte mintegy ötven cigány önkormányzat vezetőjének volt módja arra, hogy hitelesítse azoknak az igénykérelmét, akik jogosultnak vélték magukat kárpótlásra az Osztrák Megbékélési Alapból (OMA). Az OMA azon magyar cigányok számára nyitotta meg kasszáját, akiket a vészkorszakban ausztriai rabszolgamunkára hurcoltak el. Megírtuk, mindebből milliárdos léptékű csalássorozat is következett.
– Nem vagyok ártatlan, de bűnös sem, jóhiszeműen jártam el, hiszen nem volt jogosítványom arra, hogy mérlegeljem az igénylések megalapozottságát. Ha nem írom alá a kérelmeket, haragosok pereit akasztom a nyakamba – mondta lapunknak Bihari József. Hangsúlyozta, a tárgyalások során egyetlen tanú sem vallotta róla, hogy a hitelesítésért cserébe pénzt kért vagy kapott volna. Szerinte politikailag hurcolták meg, mivel az első Gyurcsány-kormány idején egy hivatalos roma konferencián „nem úgy táncolt, ahogy a hatalom fütyült”. Mint mondta, a roma kárpótlás félresiklatásának fő felelőseit nem a cigányok között kell keresni. Utalt arra, hogy a kárpótlás lebonyolításában koordináló Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) százalékot kapott az igénylők után, az OMA pedig különös módon nem tart igényt a jogosulatlanul igényelt pénzek visszafizetésére. Bihari nem zárja ki, hogy rövidesen hazatér és feladja magát, reménykedve egy perújrafelvételben és a sajtó nyilvánosságában.
A csalásokkal tarkított romaholokauszt-kárpótlás 2001 és 2005 között zajlott hazánkban. Igényt hatezer fő jelentett be, többségük el is nyerte az összeget. A kárpótlási folyamat leállítását a tömeges csalások ellenére nem szorgalmazták sem az osztrákok, sem a Mazsök, sőt az OMA menet közben a kárpótlási lehetőség minél intenzívebb hirdetését javasolta. Figyelemre méltó tény az is, hogy az igénylések hitelesítésére kijelölt ötven cigány önkormányzat között egy sem volt olyan, amelynek vezetését a Fideszhez közeli Lungo Drom adta volna. Az említett ötvenes listát az MSZP-s Teleki László akkori államtitkárnak alárendelt romaügyi hivatalban állították össze.
A roma kárpótlás félresiklását vizsgáló parlamenti albizottság 2004 márciusában kezdte meg munkáját, de a múlt ciklus végén nemhogy országgyűlési határozatot, de még csak jelentést sem tett le az asztalra a botrányos ügyről. Ugyancsak különös, hogy a genfi Nemzetközi Migrációs Szervezet a parlamenti grémium többszöri kérésére sem működött közre a nagyszabású visszaélés-sorozat felgöngyölítésében.