Brüsszel ismét értékel

Ma sem vágják a kamatot. Kamatdöntő ülést tart ma a jegybank monetáris tanácsa, az elemzők változatlan, 7,5 százalékos alapkamatra számítanak. A tanács legutóbbi, decemberi kamatdöntő ülésén ugyancsak 7,5 százalékon hagyta az alapkamatot, a testület egy tagja szavazott a 25 bázispontos csökkentés mellett. A Reuters által megkérdezett elemzők a napokban egységesen úgy foglaltak állást, hogy a jegybank nem változtat a kamaton. A jegybank óvatosságának okaként olyan tényezőket jelöltek meg elemzők, mint a szárnyaló árak és a béremelkedések miatt fennálló inflációs kockázatok, illetve a nemzetközi piacokon tapasztalható bizonytalanság, amely kedvezőtlen hatással lehet a forint árfolyamára, illetve a magyar állampapírokra és részvényekre. Az elemzők idén májusra várják az első kamatcsökkentést, s a kialakult konszenzus szerint 2008-ban összesen legfeljebb egy százalékponttal eshet a kamat, 6,5 százalékra. A jelenlegi 7,5 százalékos alapkamat tavaly szeptember 25. óta van érvényben, előtte 7,75 százalékon állt a kamatláb. (MTI)

Szerdán teszi közzé legfrissebb értékelését a magyar konvergenciaprogram teljesítéséről az Európai Bizottság. Hazánk a brit és a svéd konvergenciaprogrammal, valamint a német, a luxemburgi, a finn és a holland stabilizációs programmal együtt kerül terítékre, egyedüliként az új uniós tagállamok közül. A mostani jelentés a szokásos éves kontrollt jelenti, az eddigi konvergenciaprogramok erősen hiányos teljesítése miatt azonban hazánkat továbbra is szorosabb gyeplőre fogja Brüsszel, amely – a többi tagállammal szemben – a magyar folyamatokat félévente veszi górcső alá. Hazánk változatlanul az egyetlen ország a 27 tagú Európai Unióban, amelyik az államháztartási hiányra, az államadósságra, az inflációra és a kamatokra vonatkozó euróbevezetési követelmények közül egyet sem teljesít.
Elemzők szerint Brüsszel várhatóan most nem fogalmaz meg éles kritikát hazánkkal szemben, miután az államháztartás hiánya a tavaly decemberi konvergenciaprogramban megjelölt mértéknél alacsonyabb lehet. Az egyszeri kiadási tételek – így például a Gripen-beszerzések és a MÁV feltőkésítése – kiesése miatt az erre az évre előírt 4 százalékos GDP-arányos deficit is teljesíthetőnek tűnik, a 2009-es célokat azonban számos gazdaságkutató már erősen kétségesnek tartja. Ennek oka, hogy a hiányt eddig nem elsősorban a kiadások lefaragásával, hanem az adók megemelésének segítségével sikerült csökkenteni, ez pedig nem utal tartós javulásra. A legkérdésesebbnek azonban nem a hiányra, hanem változatlanul az államadósságra vonatkozó kritérium teljesítése mutatkozik, a 60 százalékos plafonértéket jelentős mértékben meghaladó adósságunk ugyanis az idén még tovább nő.