Égnek a lelkisegély-vonalak

Nem az ünnepek előtt vagy karácsony és szilveszter között, hanem január elején fogadják a legtöbb hívást országszerte a lelkisegély-vonalak. Sokan ekkor szembesülnek menthetetlennek tűnő anyagi helyzetükkel, felszínre kerülnek a családi gondok, és nem találnak vigaszt a magányosan élők. Majdnem három éve érhető el Magyarországon állami finanszírozású krízisvonal, amit elsősorban az erőszaknak kitett nőknek hoztak létre. A többi, ingyenesen hívható segélyvonalat civilek működtetik nonprofit formában, önkéntesekkel. A szolgálatok folyamatosan forráshiánnyal küzdenek.

A lelkisegély-vonalakat nagyrészt magányos idősek hívják, és olyan anyák, illetve családfők, akik elviselhetetlennek érzik a munkanélküliséget, az anyagi gondokat, a tehetetlenséget – válaszolta kérdésünkre Morassi Ákos, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) ügyvezető igazgatója. Az ingyenes segélyvonalakat november óta a 06-80/505-505-ös számon hívhatják a bajbajutottak, a készüléket ez esetben nem szakemberek, hanem jól képzett önkéntesek veszik fel. Túlnyomó többségük valamilyen segítő szakmában dolgozik, sok pedagógus, szociális munkás vállalja ezt a pluszmunkát, ők a mindennapokban is szembesülnek kétségbeejtő élethelyzetekkel. Nem ritka, hogy maguk is megéltek már olyan vagy hasonló esetet, amely megoldásához a segítségüket kérik – hangsúlyozta Morassi Ákos. A LESZ hét éve vezet honlapján is elérhető statisztikát, amelynek adatai első látásra biztatónak tűnnek. A számok ugyanis azt mutatják, hogy míg 2000-ben több mint félmillió, addig tavaly már csak 227 ezer segélykérő hívás érkezett a szolgálatokhoz. Ennek oka az, hogy a vonalak csak vezetékes telefonról hívhatók, amiből egyre kevesebb van az országban. A szövetség folyamatosan próbálja a mobilszolgáltatók segítségét kérni, de mindeddig nem kaptak tőlük támogatást. Az ingyenesen hívható számok után a számlát a szolgálatok állják, ehhez pedig csak a Magyar Telekom ad nekik kedvezményt.
Az első segélyvonalakat kifejezetten az öngyilkosságra készülőknek hozták létre. Ma is az ilyen jellegű hívások teszik ki az esetek többségét, de a panaszok típusából évek alatt változó világunk, a mindennapi gondok fő keresztmetszete is jól követhető. Egyre többen küzdenek megélhetési nehézségekkel, sokan már elvesztették munkahelyüket, mások állandóan rettegnek az elbocsátástól – olvasható ki az esetek összegzéséből. A stressz közvetetten családok széthullásához vezethet, az apák, férjek az alkoholba menekülnek. A többségnek az is elég, ha elmondhatja gondjait, és megkönnyebbül. Egyeseket azonnal szakemberhez irányítanak, vagy megadják egy speciális segélyvonal elérhetőségét. Működik ugyanis ma már külön krízisvonal például a hajléktalanok, a HIV-fertőzöttek vagy a bántalmazottak számára is.
A karácsony előtti időszak a közhiedelemmel ellentétben önmagában még nem növeli a krízishelyzetet, a felfokozott várakozást, ünnepi varázst azonban gyakran keserű kiábrándulás követi. Január első hetében ugrásszerűen megnő a hívások száma, mert nyilvánvalóvá válik a szegénység, előjönnek a szőnyeg alá söpört problémák, és a magányosan élők hiába várták szeretteiket – magyarázta Morassi Ákos. A hívók minden esetben kilétük feltárása nélkül mondhatják el gondjaikat. Az önkéntesek nem várnak látványos sikereket, már annak is örülnek, ha visszajelzéseket kapnak egy-egy súlyos eset megoldódásáról.