Emlékezés Karabahra

Két évtizedes fájdalma, Hegyi Karabah visszacsatolása jegyében emlékezett tegnap Azerbajdzsán a 18 évvel ezelőtti szovjetellenes nemzeti felszabadító felkelésre. Éppen a napokban járt a térségben a konfliktusban közvetítő minszki csoport küldöttsége. A GUAM (Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán és Moldova) országai az Európa Tanácsban határozat elfogadását szorgalmazzák az úgynevezett jegelt konfliktusok ügyében, az Európai Parlament pedig úgy foglalt állást, hogy a Dél-Kaukázus fejlődéséhez elengedhetetlen a karabahi válság megoldása.
Húsz éve a peresztrojka hullámán Örményország felvetette a többségében honfitársai által lakott karabahi régió elszakításának kérdését, s fegyveres erőkkel kezdett érvényt szerezni törekvéseinek. A Hegyi Karabahot ősi földjüknek tekintő azeriek körében felháborodást keltett, hogy a szovjet vezetés tétlenül nézte, sőt ösztönözte a Baku által területrablónak tartott terveket. A lakosság két éven át tömegtüntetéseken követelte e kérdésben Moszkva fellépését, s a szovjet politikával szemben egyre növekvő elégedetlenség 1990 januárjában a tetőfokára hágott. Követelve a kilépést a Szovjetunióból, közel egymillióan vonultak az utcákra Bakuban és más városokban. Január 20-án éjjel a szovjet hadsereg keményen fellépett a tiltakozások ellen. Tankok vonultak be Bakuba, s itt, valamint más helyeken közel ezer halottja, illetve sebesültje volt a megtorlásnak. Azerbajdzsán népe végül 1991 októberében vívta ki a függetlenséget.