Érdek mozgatja az ünnepi adakozást

A magyar adományozási kultúra elmaradott, inkább a gazdasági érdek mozgatja – áll a Magyar Adományozói Fórum tanulmányában. A vállalkozások a gesztusérték mellett legalább akkora hangsúlyt helyeznek a reklámértékre, ezért a pénz nagyobb részét inkább a sportra költik. Általában a cégvezetõ dönti el, hogy ki kap és ki nem. Az ismeretségen sok múlik.

Karácsony körül indul a jótékonykodási szezon. A magukra valamit is adó társaságok ilyenkor felkarolnak valamilyen nemes ügyet, némelyek szerényen, hírverés nélkül, mások óriási csinnadrattával segítik a rászorulókat.
– A cégek egy része karácsony elõtt kap észbe, és gondolkodik el azon, hogy kinek és mivel segíthetne – nyilatkozta lapunknak Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum igazgatója. Az utóbbi években egyértelmûen nõtt azoknak a száma, akik szükségét érzik a társadalmi felelõsségvállalásnak, ezen belül is az adományozásnak. Az adományozói fórum tanulmánya szerint az általuk megkérdezett 37 nagy cég tavaly 4,9 milliárd forintot fordított jótékony célra, ennek tizedét az állami kézben lévõ társaságok adományai teszik ki. A magántõke kezében lévõ cégek sorában elsõ helyen a Magyar Telekom áll. Itt több mint 1,3 milliárd forintot szántak jótékony célra. Az állami cégek listáját 434 millió forinttal a Magyar Posta Zrt. vezeti, a rangsor második helyén – 27,1 millió forinttal – az Állami Autópálya Kezelõ Zrt. áll. A nettó árbevételt tekintve a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. szán a legtöbbet adományokra, a bevételük majd 0,4 százalékát. Ez az arány már majdnem megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, külföldön általában a bevétel fél százalékát fordítják jótékony célokra a cégek. Az adótörvény is támogatja a civil szervezetek segítését. A cégek a közhasznú társaságoknak adott összeg egészét, a kiemelten közhasznú társaságoknak nyújtott támogatásnak pedig a másfélszeresét leírhatják az adójukból.
A kis- és közepes vállalatok körében elsõsorban a vidékiek járnak elöl jó példával, mivel õk aktívabban részt vesznek helyi közösségük életében, mint a fõvárosi cégek. A jótékony célra fordított öszszeg nagyságát egyébként nagyon nehezen lehet megbecsülni, mert a vállalkozások egy része nem szolgáltatással, önkéntes munkával segíti a civil szervezeteket. Kifestik az épületet, játszóteret építenek, vagy más, profiljukba vágó tevékenységet végeznek.
A társaságok többféle módszert alkalmaznak a támogatott szervezetek kiválasztására, de arra a legtöbben figyelnek, hogy a cégük tevékenységi köréhez közel álló szervezetnek juttassák adományaikat. A nagyobb vállalatok több évre szóló stratégiát dolgoznak ki, majd megpályáztatják a jelentkezõket, van ahol külön felelõse is van az adományozásnak. Mások a hozzájuk érkezõ kérések közül válogatnak, míg vannak olyanok is, akik már eleve tudják, hogy mely szervezeteknek szeretnének adni. Ugyanakkor – akár az élet más területein – az adományozásnál is jelentõs szerepe van a személyes ismeretségnek. Azt ugyan megbecsülni sem lehet, hogy a pénzek hány százalékát kapják a „jó ismerõsök” szervezetei, de a magyar viszonyokat ismerve nem elhanyagolható hányadról lehet szó. A Magyar Adományozói Fórum felmérésébõl kiderül, hogy Magyarországon szûk kör dönt az adományok sorsáról, többnyire a cégvezetõk mondják meg, hogy kinek mennyi jár. Nyugat-Európában ez a gyakorlat ritkább, ott a társaságok igyekeznek minél több szereplõt bevonni a döntéshozatalba, még az is elõfordul, hogy a cég partnereinek a véleményét is kikérik.
De más területeken is van behoznivalónk. Az adományozói fórum elemzése szerint a nemzetközi példákhoz képest a magyar adományozói kultúra elmaradott, többnyire még mindig a gazdasági érdekek, mintsem a felelõsségérzet a legfõbb mozgatórugó. A szponzorok – legyenek akár cégek, akár magánszemélyek – a támogatások során a gesztusérték mellett hasonló súllyal vizsgálják a reklám lehetõségét, ezért a sporttevékenységek támogatása áll a szponzorációs programok középpontjában. Bár a névtelen adakozás már bevett szokássá vált Magyarországon, mégsem élvez akkora népszerûséget, mint a reklámkampányra épülõ szponzorálások. – A leggyakrabban támogatott szervezetek – akár a világ más tájain – nálunk is az egészségügy területérõl kerülnek ki, de a gyermekeket és a szociálisan rászorulókat segítõk szintén népszerûek. Környezetvédelmi és kulturális célokra még manapság is nagyon nehéz támogatókat találni – nyilatkozta Molnár Klára.