Ma már Letenyén több, télen-nyáron üzemelő panzió várja az olyan egyéjszakás szállóvendégeket, akik hajnalban indulva szeretnének eljutni Horvátország délebbi területeire. Nem utolsó szempont ez azoknak, akik nem akarnak egy nap nyolcszáz-kilencszáz kilométert levezetni. Mivel a Letenyétől ötszázötven kilométerre található Splitből, csak reggel, kora délután és este indul komp a Hvar szigeti Starigrad kikötőjébe, reggel hétkor indultunk, hogy a délutáni kompra felkerüljünk.
Hvar Brac, Vis és Korcula sziget között található. A dalmát szigetek közül az egyik legkedveltebb üdülőhely. A szőlőkkel, olajfaligetekkel, levendularétekkel és rozmaringmezőkkel tarkított sziget területe 300 négyzetkilométer; a sziget éghajlata kiválóan alkalmas üdülésre: a napos órák száma évi 2720 körül van, az átlaghőmérséklet 16,2 fok. A tél enyhe, a januári átlaghőmérséklet 8,4 Celsius-fok. A gyakorlatban számunkra ez úgy valósult meg, hogy a reggeli kávét a nyílt tengerre és világítótoronyra néző erkélyen ihattuk meg. Nagy örömül szolgált az egyik bőrönd rekeszében felejtett naptej, így egy-két órát ücsörögtünk a ragyogó napsütésben.
Hvar szigetének csaknem tizenkétezer lakosa van, kétharmaduk Hvar, Starigrad és Jelsa városában él. A sziget első útjai 1936-ban készültek el, addig Splitbe hajózva tudtak az emberek a sziget egyik településéről a másikra eljutni. A hetven éve épült régi utakon egy autó fér el, gyakran a szakadékok szélén futnak, ezért rutin és erős idegzet szükséges a közlekedéshez. Hvar városának egyik érdekessége a városka fölött lévő spanyol erőd és a XV. századi Mandrac, a gályakikötő. A főtér közepén egy 1475-ben épített oroszlános ciszternakút található. Egyedi a reneszánsz Szent István-székesegyház, amely mellett az 1532-ben épített karcsú harangtorony áll. Itt alakult meg 1868-ban a Higiéniai Társaság, amelynek fő feladata a külföldiekről való gondoskodás volt – ez a társaság tekinthető Európa első turistaegyesületének. Hvar városában az ezernyolcszázas évek közepén még évi tízezer tengerész kötött ki, palotái, székesegyháza, gótikus épületei gyönyörűek, a XVII. század elején épült díszes lodzsa mellett ma népszerű kávéházat találni. Az idegenforgalmi látványosságul szolgáló városokban nyitva tartanak az éttermek, az aprófalvakban pedig a kocsmákban zajlik az élet, egy halleveses és tintahalkarikás ebédet szinte bárhol el lehet fogyasztani.
A hvari borok közül legjobbnak a vörös Hvarski plavac és a fehér Bogdanusa számít. A hvari borokat 1864-ig exportálták, a két fő vásárló Franciaország és Magyarország volt. Egy üveg minőségi bor 40 kunánál kezdődik. Egy hvari fehérbor ára 1100-1300 forint. Az egyik reggel gyalogtúrára indultunk, s megértettem, hogy miért tűnik drágának az itt termelt bor. Sv. Nedjelja falutól a Szent Miklós-hegyre tartunk kanyargós ösvényeken, sziklákon keresztül. Kopár a táj, az iszonyatos emelkedőkön, ahová már terepjáróval sem lehet eljutni, szőlőtőkéket látni. Kicsiny, kiszaggatott területeket a sziklák ölelésében – szükséges itt a fizikai erőnlét a szőlőműveléshez. Később egy sziklába vájt kápolnához jutunk el, majd a hegytetőn egy 1909-ben Amerikába vándorolt család által építtetett kápolnát nézhetünk meg. Útközben levendulát szüretelünk az egybefüggő levendula- és rozmaringbokrok között.
Fentről már csodálatos a kilátás a tengerre, igazán jó időben Olaszország partjait is látni. A tűző napsütésben az embernek eszébe sem jut, hogy odahaza milyen rossz idő van.
INFORMÁCIÓK. Fizetőeszköz a kuna, amely 36 forintot ér. Komp az autóra és két főre egy útra: 280 kuna. Egy kétfogásos vacsora egy üveg borral: 200 kuna. Egy üveg bor: 30–90 kuna. Egy kiló kenyér: 6–11 kuna. Budapest–Hvar távolsága 792 kilométer, ebből 700 az autópályán tehető meg.
Még mindig rosszul vagyok a történtektől – megszólalt a füzesabonyi ikerszülés szemtanúja
