Ferihegyen landolt az óriásgép

Eredetileg péntek délután szállt volna le Ferihegyen az An– 225 Mrija, de műszaki okokból szombat délelőttre csúszott az érkezés. A világ legnagyobb repülőgépe a Mol kutatásaihoz szükséges földtani berendezéseket szállította Ománba.
A felhőalap makacsul nagyjából harminc méteren állt szombat délelőtt, a vízszintes láthatóság sem volt ennél sokkal több, magyarán masszív köd lepte a Ferihegyi repülőteret, amikor földet ért a Mrija (Álom) névre keresztelt An–225-ös óriásrepülő. A kifutópálya melletti gurulóútnál álló riporterek hamarabb érezték a beton remegését, mint hogy a leszálló gép előtűnt volna a ködből.
Ilyenkor persze írni kell adatokat, vagy olyasmit, hogy ez a gép mihez képest mekkora, és noha sablonos kísérlet ez a méretek érzékeltetésére, muszáj megtenni. Tehát a gép olyan hosszú, mint amilyen magas a szegedi dóm tornya: 84 méter. A két szárnyvég olyan messzire van egymástól, mint egy FIFA-normáknak megfelelő focipályán a két kapu: csaknem kilencven méter. Egy hajtómű akkora, mint a gépet fölvezető narancssárga-fekete kockás Ford Transit. És ilyenből lóg rajta hat. Kétszáz tonnányi rakományt óránként nyolcszáz kilométeres sebességgel átvisz az Atlanti-óceán egyik partjáról a másikra, de még ötven tonna árut bele lehet préselni, azzal is fölszáll.
A gépet eredetileg a szovjet Buran űrsikló szállítására tervezték. Először 1988-ban repült, az űrprogram azonban megakadt. A Mrija hangárba került, hajtóműveit kiszerelték, és kisebb An–124-es Ruszlanokba építették be. A 90-es évek végére viszont egyértelművé vált, érdemes újra röpképessé tenni, hiszen óriási üzleti lehetőséget jelent a gép teherszállító kapacitása. Az Antonov Airlines 2002 óta nem győzi teljesíteni a megrendeléseket, ezért küszöbönáll még egy, korábban félbehagyott An–225-ös befejezése is.