Míg a 16–29 éves korosztály nagyon sok időt tölt internetezéssel, online játékokkal és a közösségimédia-felületeken, az ESET kiberbiztonsági elemzése szerint sokan még sincsenek tisztában a rájuk leselkedő veszélyekkel, biztonsági kockázatokkal.
Ez derül ki legalábbis az üzleti és otthoni biztonságtechnikai szoftvermegoldások nemzetközi szállítója, az ESET tavaly év végén készült felméréséből, amely szerint az összes válaszadó negyede nem fél egy esetleges kibertámadástól, ezen belül pedig minden második 16–29 év közötti fiatal azt mondta, hogy nem tart semmilyen internetes veszélytől.
Ugyanígy ebben a korosztályban vannak a legtöbben azok, akik nem használnak védelmi programot, mert úgy gondolják, hogy saját maguk is ki tudják szűrni a gyanús dolgokat.
A közlemény szerint ugyanakkor a ESET kiberbiztonsági szakértői azt tapasztalják, hogy a fiatalok biztonságát veszélyeztető csalások egyre kifinomultabbak, erre példákat is felsorolnak:
- egy 15 éves fiú például egy „ingyenes játék” bővítményét töltötte le, de vele együtt egy zsarolóvírust is, ami titkosította a családi fotókat,
- egy kamaszlánnyal egy ismeretlen fiú kezdett el levelezni a közösségi médiában, majd hamarosan pénzt és intim képeket követelt,
- és volt, aki egy leárazott cipőt rendelt egy hirdetés alapján, de a cipő nem érkezett meg, és a pénzt sem kapta vissza.
Az ESET egy korábbi kutatása alapján ugyanakkor nem ártana résen lenniük a netezőknek: a válaszadók majdnem fele esett már áldozatul valamiféle online csalásnak vagy támadásnak, 13 százalékuktól jelszót, fiókot loptak el, és ugyanennyien vannak azok is, akik vírusnak estek áldozatul, 11 százalékuknak pedig anyagi kára is volt.
A szakértők szerint a támadók gyakran hamis weboldalak és üzenetek segítségével próbálnak meg személyes információkat kicsalni a fiataloktól, sőt, a megszokott webáruházakat is megfertőzhetik olyan kártékony kódokkal, hogy elég egy látogatás az oldalon és már el is lopták a felhasználó adatait.
Gyakori az is, hogy igazinak látszó, hamis számla érkezik mobiltelefon vagy más előfizetésről, ahol azonban a link adathalász oldalra vezet. A zsarolóvírusokkal a pótolhatatlan digitális értékeket, a saját készítésű dokumentumokat veszélyeztetik, míg az észrevétlenül települő rejtett kártevőkkel nemcsak titkosíthatják a fájlokat, ellophatják az adatokat, hanem az eszközt is használhatatlanná tehetik.