A zöldség-gyümölcs áfájának kampányígéret szerinti csökkentését várják a nagy hazai szövetkezetben

Több mint kétmilliárd forintos beruházási programot készít elő a szentesi központú DélKerTÉSZ, Magyarország egyik legnagyobb, elsősorban paprika- paradicsomfélékkel foglalkozó termelőszövetkezete. A mintegy 450 termelő családot összefogó szervezet idén új irányba is nyit: a friss piaci, paradicsomra, paprikára, hagymára, uborkára fókuszáló értékesítés mellett feldolgozott zöldségtermékekkel bővíti kínálatát, a prémium termékek iránt fogékony fogyasztói szegmenst célozva. A fejlesztések ugyanakkor jelentős részben attól függnek, hogy lesz-e munkaerő azok későbbi hasznosításában, a szektornak pedig a Tisza-kormány kampányban elhangzott, ötszázalékos áfára vonatkozó ígérete adhatna löketet.

illusztráció Fotó: Havran Zoltán

Az áfacsökkentéstől várják a piac tisztulását

A lap cikke szerint a szövetkezet elnöke a háttérbeszélgetésen kiemelte, hogy a DélKerTÉSZ évek óta szorgalmazza, hogy a zöldség-gyümölcs áfa kulcsa öt százalékra csökkenjen. A szövetkezet vezetése szerint az intézkedés nemcsak a fogyasztói árakat mérsékelhetné, hanem a feketegazdaság visszaszorításában és az ágazati beruházások ösztönzésében is fontos szerepet játszhatna.

Nagypéter Sándor szerint rövid távon az áfacsökkentés várhatóan közvetlenül megjelenne a fogyasztói árakban, ugyanakkor

• a kínálat szezonális jellege,
• a szezonális kínálat, 
• az időjárási tényezők
• és az áruházláncok közötti árverseny 
  továbbra is erősen befolyásolná az árszinteket.

A jelenlegi árrésstop-intézkedést a szövetkezet már nem tartja fenntarthatónak. Ehelyett egy, a francia mintához hasonló szabályozási modellt támogatnának, amely minimális és maximális árrést is meghatározna a kereskedelemben. Véleményük szerint ez kiszámíthatóbb piaci környezetet teremtene a termelők, a kereskedők és a fogyasztók számára egyaránt.

Munkaerőhiány fékezi a fejlesztéseket

A kertészeti ágazat egyik legsúlyosabb problémája továbbra is a munkaerőhiány. A szövetkezet szerint számos termelő azért halasztotta el fejlesztéseit az elmúlt években, mert nem talált elegendő és megfelelő munkaerőt a kapacitások működtetéséhez. Bár a szentesi szövetkezet tagjainál kifejezetten alacsony a harmadik országból érkező munkavállalók aránya – az elnök szerint elvétve akad erre példa –, szélesebb körre tekintve azt látni, hogy

az ágazat egészében sok vállalkozás már csak külföldi munkaerővel képes fenntartani a termelést. 

Ez különösen igaz a nagy élőmunka-igényű ágazatokra, például a gombatermesztésre vagy az intenzív hajtatott zöldségtermesztésre.

A szektor szereplői szerint a külföldi munkavállalók alkalmazásának teljes korlátozása veszélyeztetné a termelés stabilitását és a magyar kertészet versenyképességét. A termelők arra is felhívják a figyelmet, hogy 2025-től a vendégmunkások bére sem lehet alacsonyabb a magyar munkavállalókénál.

Növekvő verseny a nemzetközi piacon

A magyar zöldségtermesztők szerint az európai agrárium egyik legnagyobb kihívása a harmadik országokból érkező olcsó importtermékek versenye. A szövetkezet vezetése szerint a probléma nem elsősorban a termékek minőségével, hanem az eltérő termelési feltételekkel van.

Az Európai Unión kívüli országokban ugyanis sok esetben lazább növényvédelmi, munkavédelmi és hulladékkezelési előírások érvényesek, ami jelentős költségelőnyt biztosít a külföldi termelőknek.

 A DélKerTÉSZ szerint az európai termelés csak akkor maradhat versenyképes, ha az importtermékekre is hasonló szabályozási feltételek vonatkoznak.

Ha az európai közösség nem írja elő azt, hogy a harmadik országból érkező termények termelése ugyanolyan feltételek szerint történjen, mint a kontinensen, soha nem lehet versenyképessé tenni az európai agrártermelést, és nem lehet elérni, hogy az európai termelést preferáljuk

– idézte az Origo Nagysándor Pétert.

A szövetkezet emellett arra is figyelmeztetett, hogy a globális gazdasági bizonytalanságok – például a közel-keleti geopolitikai feszültségek – tovább növelhetik a termelési költségeket. Ebben a környezetben különösen fontosnak tartják a stabil forintárfolyamot és a kedvezőbb finanszírozási feltételeket, amelyek ösztönözhetik a mezőgazdasági beruházásokat.