Folytatódik az élelmiszer drágulása

Történelmi fordulat állt be az élelmiszerpiacon idén azzal, hogy a világban a tömegélelmiszerek iránt nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat – mutatott rá Fórián Zoltán ágazati szakértő, aki szerint az ennek nyomán bekövetkezett drasztikus drágulás visszafogottabb tempóban jövőre is folytatódik.

Rendkívüli évnek mondhatjuk az ideit élelmiszerárak szempontjából, hiszen évtizedes trend szakadt meg; a világpiacon, csak-úgy, mint Magyarországon, drasztikusan emelkedtek az élelmiszerárak – közölte Fórián Zoltán, az Agrár Európa Tanácsadó Kft. üzletág-igazgatója. Mint mondta, történelminek nevezhető fordulat állt be a világpiacon azzal, hogy a tömegélelmiszerek iránt nagyobb volt a kereslet, mint a kínálat, ezért elszabadultak az árak. A kutatóintézetek által már az év elején előre jelzett áremelkedések főként az erőteljesen fejlődő ázsiai piacok élelmiszerigényének növekedése, a mezőgazdasági termények üzemanyag- célú felhasználása, illetve egyes régiókban – így például hazánkban – a rendkívüli időjárás miatt következtek be.
Tekintettel arra, hogy az ázsiai piacok fejlődése, s így élelmiszerigényük növekedése várhatóan folytatódik, s az agrártermékek üzemanyagcélú felhasználása is tovább növekszik, az élelmiszerek áremelkedése jövőre is folytatódik – véli Fórián Zoltán. Az ágazati szakértő szerint ugyanakkor az idei drasztikus áremelkedések után a drágulás üteme előreláthatóan visszafogottabb lesz. Hasonló elemzést tett közzé a napokban az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is, mely szerint a búza világpiaci átlagára jelenleg 50-65 százalékkal magasabb, mint egy éve, az olajos magvak 60-70 százalékkal drágultak, a rizs ára pedig 16 százalékkal ment fel egy év alatt. A baromfi ára tízéves csúcson tetőzött augusztusban, a tej a duplájára drágult. A FAO élelmiszerár-indexe szeptemberig 37 százalékkal nőtt, holott tavaly csak 9 százalékkal emelkedett. Elemzők szerint az áremelkedés jövőre is folytatódik: a búza és a szója esetében talán az ideinél kisebb mértékben, a kukorica és a rizs azonban az ideinél valószínűleg jobban fog drágulni a jövő évben. Nem derűlátóbb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) sem, amely a következő tíz évre további mintegy ötvenszázalékos élelmiszerár-emelkedést jelez. A fejlett ipari államokat tömörítő OECD mindezt a bioüzemanyag-gyártás és a kínai, illetve indiai élelmiszerkereslet gyors felfutására és a globális felmelegedés hatásaira vezette vissza.
Fórián Zoltán szerint a bioüzemanyag-gyártók pár éven belül más növényekkel – például kínai náddal és energiafűvel – váltják le a gabonát, emellett pedig uniós döntés nyomán is növekedni fognak a vetésterületek. A drágulás viszont ennek ellenére folytatódik, az ázsiai kereslet, s a globális felmelegedés hosszabb távon hat. Vagyis a szakértő arra figyelmeztet, hogy a hazai fogyasztók is számítsanak arra, hogy az alapélelmiszerek drágulása korántsem ért véget. Rossz előjel, hogy a chicagói árutőzsdén a múlt pénteken a kukorica ára 11 éves csúcsra, a szójabab ára 34 éves rekord közelébe került.
Emlékezetes, hogy a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi novemberre vonatkozó adatai szerint egy éven belül az élelmiszerek fogyasztói ára összességében 11,6 százalékkal emelkedett, az agrártermékek pedig 34,4 százalékkal drágultak. Szemléletesebbek a számok, ha termékenként nézzük meg az áremelkedést: a tejtermékek és a tojás ára 15,2 százalékkal, ezen belül a tojás 23, a tej 15,9, a sajt 12,2, a vaj és vajkrém ára pedig 12,3 százalékkal drágult. Az étolajért harminc százalékkal, a különböző zöldség-gyümölcsökért pedig húsz százalékkal kellett többet fizetnünk. Miközben a liszt és dara fogyasztói ára közel hatvan százalékkal emelkedett, a kenyér ára 21,5, a péksüteményekké köze 20 százalékkal drágult. A baromfi több mint 17 százalékos drágulása mellett lényegében visszaesett az összes többi vágóállat ára. Ez főként a sertéstartókat sodorta válságos helyzetbe. Fórián szerint a négymilliós sertésállomány drasztikusan, akár felére is csökkenhet idén.

Panaszkodó gyümölcstermesztők. Az idei év a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a vártnál rosszabb volt a zöldség-gyümölcs termesztésnek, a termelés tervezett 100-150 ezer tonnás emelkedése helyett több százezer tonnás csökkenést szenvedett el az ágazat, elsősorban az gyümölcstermesztésben – mondta az MTI-nek Mártonffy Béla, a Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.