Hátralépés Kárpátalján

Nagyon hátrányos a magyarok számára, hogy az emelt szintű érettségi-felvételit a kárpátaljai magyarok csak ukránul tehetik le – hívta fel a figyelmet Sólyom László köztársasági elnök egynapos kárpátaljai körútján.

Damoklesz kardjaként lebeg a kárpátaljai magyar oktatás feje felett az emelt szintű érettségi Ukrajnában – jelezte Sólyom László magyar államfő Viktor Juscsenkóval folytatott tegnapi tanácskozásukon. Sólyom elmondta: bár ukrán kollégája tavalyi megbeszélésükön ígéretet tett arra, hogy a magyarok anyanyelvükön vághatnak neki az emelt szintű érettséginek, Kijev ezt a rendeletet január 10-én visszavonta. A kárpátaljai magyarok így esély nélkül vágnak neki a megméretésnek, pedig az anyanyelvű tanulás lehetősége kulcsfontosságú a helyi kisebbség fennmaradása szempontjából – kifogásolta a döntést Sólyom László.
További feszültséget jelent a helyi magyar oktatásban az a tény, hogy a Magyarországon megszerzett anyanyelvű tudományos fokozatokat Ukrajnában nem ismerik el. Sólyom László sürgette azt is, hogy az egyébként is zsákutcában veszteglő kárpátaljai magyar tankönyvkiadást helyben kinyomtatott tankönyvekkel mozdítsák ki a holtpontról. A tankönyveket az eddigi gyakorlat szerint Romániában szerkesztik. A magyar elnök Kárpátalján elsőként a helyi magyar kisebbség képviselőivel folytatott megbeszélést a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskolán. A két államfő Tiszaújlakon meglátogatta a magyar nyelvű általános iskolát is. Viktor Juscsenko a kisebbségi oktatás pozitív példájaként említette, hogy a Kárpátalján működő 713 iskola közül 90 kisebbségi, közülük 70 magyar nyelvű oktatási intézmény. Az ukrán elnök szerint teljes egyetértés alakult ki közöttük az oktatást illetően, és ígéretet tett arra, hogy a magyar köztársasági elnök márciusban esedékes új látogatásán számonkérhető lesz az előrelépés a magyar oktatás ügyében.
A magyar elnök méltatta Juscsenko szándékát arra, hogy csatlakozzon a zöldállamfők mozgalmához, de említést tett a Tiszán lefolyó ukrán eredetű hulladékról is.
A felek egybehangzóan üdvözölték, hogy Schengen életbeléptével nem jött létre új határvonal a két ország között. A határ menti kereskedelmi forgalom az elmúlt tíz hónapban két és félszeresére nőtt, a két ország között pedig 43 százalékkal bővült. A találkozót egyébként Kijev kezdeményezte, egyik forrásunk szerint azért, hogy a belpolitikában bizonyítsa: a schengeni vasfüggöny nem szigeteli el Ukrajnát.