Ír referendumláz

Míg merő elővigyázatosságból az európai országok mindegyike inkább a parlament kegyére bízza a lisszaboni szerződést, Írországot alkotmánya kötelezi arra, hogy népszavazáson döntsön a kérdésről. Hogy elkerülje a valószínű fiaskót, Dublin a referendumot egy másikkal kapcsolja össze. Ez a gyermekeket megillető több alkotmányos jogról szól egy még 1993-ban kipattant vérfertőzési ügy nyomán, amelyben egy apa 16 éven át verte és molesztálta saját lányát. A kormány azt reméli, hogy az általános jóléttel az unió iránti közönybe süllyedt íreket az azóta sem csituló felháborodás űzi az urnák elé, a magas részvételi arány pedig az igen többségét valószínűsíti. A népszavazást Írországban valószínűleg késő májusra vagy kora júniusra tűzik ki. Bár konkrét időpont még nincs, Bertie Ahern ír miniszterelnök nemrég büszkén jelentette be, hogy Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök ígéretük szerint a szerződés melletti korteshadjárat jegyében Dublinban töltik a szavazás előtti éjszakát. Az egyre határozottabban támadásba lendülő ellenkampány nem kevésbé illusztris vendégeket vonultat fel például Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke személyében, aki a brit euroszkeptikusokkal karöltve szeretné kihúzni a szőnyeget Brüsszel lába alól. A szuverenitás elvesztésének bevált szólamán kívül az ő malmukra hajtja a vizet a némileg megtorpanó ír gazdaság, és az Ahern nem egy kétes vagyonszerzési ügylete körül kígyózó botrány. Írországban a megkérdezettek mindössze 25 százaléka támogatja az új szerződést, a 13 százalékos ellentábor mellett pedig az írek közel kétharmada még nem tudja, hová biggyeszti a keresztet a szavazócédulán.