Tavaly a kormánypártok s a birtokpolitika legfőbb felelőse, Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kettős agrárpolitikát folytattak: egyrészt a nehezen körülhatárolható „agrárbékét” féltették a földkérdés felmerülésekor, másrészt folyamatos próbálkozásokat tettek arra, hogy kielégítsék a volt termelőszövetkezeteket megszerző tulajdonosi körök igényeit.
Ugyanakkor érdemes visszatekinteni, mert nem volt ez másképp a jelenlegi választási ciklus kezdetén sem. Bár a 2006-os választási kampány idején még tagadták a tömeges állami földeladások tervét, a szerkesztőségünk birtokába került dokumentumok szerint a szaktárca, illetve az állami tulajdonban lévő földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) már 2006 augusztusában a földek nagyarányú és gyors eladását lehetővé tevő szabályokon dolgozott. Egy, a minisztériumból kiszivárogtatott dokumentumból ugyanis kiderült, hogy a termőföldeladások felgyorsítása érdekében az NFA – a tárca egyetértésével – egy olyan földtörvény-módosító javaslat megszületését támogatta, amellyel elővásárlási jogot biztosítottak volna a földeket bérlő cégeknek. A módosító indítványt három szocialista képviselő be is nyújtotta, ám az azóta lemondott Kis Zoltán szabad demokrata országgyűlési képviselő tartózkodása miatt az indítvány már a mezőgazdasági bizottság ülésén megbukott.
Az első – az agrárminiszter megfogalmazása szerint – agrárbékét veszélyeztető lépés tehát éppen a tárca tudomásával történt. Egyébként a módosítást benyújtó Herbály Imre, Magda Sándor, Karsai József, Zatykó János és Godó Lajos szocialista képviselők a helyben lakás követelményének eltörlését, a maximálisan birtokolható termőföldmennyiség növelését, illetve az elővásárlási jog kiterjesztését javasolták a cégek, illetve azok helyben lakó tulajdonosai számára is.
A nagy állami földek értékesítésének másik módszere, hogy az NFA bevezette az úgynevezett értékesítési egységet. Ez lényegében azt jelenti, hogy a különböző helyrajzi számon szereplő, gyakran nem is ugyanahhoz a településhez tartozó termőföldterületeket összevonva kínálják föl egy-egy földértékesítési pályázat során. Így 150-200 hektárnyi földet hirdetnek meg egyben, esetenként százmillió forintot meghaladó áron, amivel a kistermelőket elvágják a földvásárlás lehetőségétől. E gyakorlat igen jól működött. Tavaly viszont „porszem került a gépezetbe”, mivel egy újfehértói pályázat esetében a meghirdetett területre éppen a helyben lakó gazdák adták a legjobb ajánlatot, ám hiába. Mint azóta lapunk kiderítette, Benedek Fülöp, a földművelésügyi tárca szakállamtitkárának közbenjárására érvénytelenítették e pályázatokat egy helyi cég érdekében, amelynek részvényesei és vezetői szintén pályáztak a földekre. A tárca előbb az NFA döntéseként interpretálta az esetet, majd cikkeink nyomán elismerte, hogy maga adott erre utasítást. Később pedig kiderült, hogy a szakállamtitkár csak a kedvezményezett cég képviselőivel találkozott az érintettek közül, s a találkozást követően utasították a jogszabályoknak mindenben megfelelő, nyerteseket már kihirdető pályázat érvénytelenítésére az NFA-t. A tárcának az ügyben felelősségre vonást kellett volna kezdeményeznie, vagy legalább vizsgálódnia, ehelyett Benedek Fülöp szakállamtitkárt a tegnap óta működő Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. földügyekkel foglalkozó vezérigazgató-helyettesévé nevezték ki.
A politikai jászmák korántsem értek véget azzal, hogy a tárca hallgatólagos hozzájárulásával engedélyezi a NFA-nak a birtokpolitika szellemével és irányelveivel ellentétes értékesítési egységek használatát. Tavaly – többek között a nagyüzemi lobbi törvénymódosító javaslata nyomán – ismét parázs vitákat váltott ki az érdekvédelmi szervezetek körében a földkérdés. Ekkor Gráf József agrárminiszter ígéretet tett arra, hogy egy konszenzuson alapuló törvénymódosítást igyekeznek előkészíteni. Több kijelentéséből pedig arra lehetett következtetni, hogy nem adják meg a cégeknek a lehetőséget arra, hogy termőföldet vásárolhassanak. Év végére azonban e vélemény változott, s hivatkozva az állattartók egyébként ténylegesen válságos helyzetére a miniszter már egyértelmű utalásokat tett arra, hogy a földvásárlás lehetőségét 2008-ban már meg kívánják teremteni a társaságok számára is.
E miniszteri nyilatkozat éppen egy olyan időszakban született, amikor a parlamenti pártok ötpárti tárgyalásokat kezdtek szakértői szinten a termőföldkérdésről. Az ötpárti kerekasztal-tárgyalások érdekessége, hogy azt nem a témáért felelős agrárminiszter hívta össze, hanem Herbály Imre szocialista képviselő. A tárgyalásoktól végig távol maradó miniszter pedig kvázi megelőlegezte a megbeszélések sikertelenségét, amikor egy lapinterjúban kijelentette, hogy a törvényt a szakmai szervezetek, illetve az ellenzék egyetértése nélkül is módosítani fogják, mégpedig az idén tavasszal. Végül az ötpárti egyeztetést is teljesen ellehetetlenítették, hiszen a tárgyalások kellős közepén módosítottak a földtörvényen, mégpedig a volt téeszek tulajdonosainak egyértelmű hatására, lehetőséget adva arra, hogy a kft.-vé vagy részvénytársasággá alakult termelőszövetkezetek 1994 előtti földtulajdonát – az azóta fennálló tilalmat feloldva – megszerezhessék az utódcégek.
Ezzel egy újabb kiskaput nyitottak a cégek földszerzése érdekében, hiszen nem szabták meg feltételként azt, hogy a földeket csak a jogutód birtokolhatja, s azt nem adhatja tovább, ezért információink szerint már most megindultak a nagyarányú felvásárlások. E törvénymódosítás elfogadása után a legnagyobb ellenzéki párt, illetve a kereszténydemokraták egyaránt jelezték, hogy a további tárgyalásoknak csak úgy lehet értelmük, ha a kormány földeladási moratóriumot hirdet, és semmilyen további önálló akcióba nem kezd a földkérdés ügyében – vagyis lényegében megszakadtak a tárgyalások, úgy, ahogyan arra az agrárminiszter maga is számított, s amiért a kormánypártok mindent meg is tettek. Ennek alapján az agrárminiszter nyugodtan kijelentheti: a megegyezésre semmilyen lehetőséget nem lát, s emiatt van esély arra is, hogy a kormány tavasszal további egyeztetések nélkül változtat a földtörvényen.
Lavrov
Szergej Lavrov: A Kreml acélidegzetű diplomatája
