Kint ragadt milliárdok

Egyre népesebb a hiteleit késve vagy egyáltalán nem törlesztő vállalkozások és háztartások tábora – mutatják a PSZÁF legfrissebb adatai. A problémás hitelek összértéke tavaly szeptemberben meghaladta az ötszázmilliárd forintot, a rossz minősítésűeké pedig a kétszázmilliárdot.

Alaposan megugrott a törlesztőrészletek fizetésére képtelen adósok száma tavaly, s egyre többen vannak azok is, akik csak jelentős késéssel utalják át kötelezettségeiket a bankoknak – mutatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legújabb adatsora. A felügyelet jelentése szerint a szabálytalanul, illetve késéssel törlesztők tábora folyamatosan emelkedik, a tendencia a hazai vállalkozókra és a lakosságra egyaránt érvényes.
A PSZÁF szinte valamennyi hiteltípusnál romló adatokat mutatott ki a múlt év első három negyedében. Az úgynevezett külön figyelendő kategóriába tavaly szeptemberben 1414 milliárd forintnyi kölcsön tartozott. Ide akkor sorolja a pénzintézet az adóst, ha az elégtelen vagy kései törlesztése miatt a bank várható vesztesége 10 százalék alatt marad, s a visszafizetésre nem áll rendelkezésre elegendő fedezet.
Az ennél egy kategóriával roszszabb problémás hitelek teljes összege tavaly szeptemberre 522 milliárd forintra emelkedett, ebből a háztartások 149 milliárd forintnyi részt képviseltek. A rossz adósok gyarapodó számát jelzi, hogy két évvel korábban a problémás kölcsönök értéke még 396 milliárd forintot tett ki. Problémásnak akkor minősít egy hitelt a bank, ha a folyósításból származó várható vesztesége 10 és 30 százalék között mozog. A kétes hitelek értéke ugyancsak emelkedett: az ide sorolt kölcsönök összege elérte a 129 milliárd forintot, ami egy év leforgása alatt csaknem 30 százalékos romlásnak felel meg. A kétes hiteleknél a bank vesztesége már igen jelentős, s ezekben az esetekben általában már peres eljárással is szembe kell néznie az adósnak. Ugyanakkor van még egy kategória, amelybe a még reménytelenebb hiteleket sorolják a banki szakemberek. Ennek állománya meghaladta a 215 milliárd forintot. Ide azokat a vállalkozásokat és magánszemélyeket sorolják a pénzintézetek, amelyek csak részben vagy egyáltalán nem tudták törleszteni kölcsöneiket. Ide tartoznak az olyan cégek is, amelyek ellen felszámolási eljárás indult.
Az adatok kapcsán Binder István, a PSZÁF szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy a romlást mutató tendencia a felügyeletet és a hazai bankokat óvatosságra inti. A fegyelmezetlenebb törlesztés várhatóan arra sarkallja majd a pénzintézeteket, hogy még az eddiginél is következetesebben végezzék el a folyósítás előtt a hitelminősítéseket.