Küszöbön a melegházasság?

Fontos ütközetet nyertek a melegjogi aktivisták és liberális támogatóik december közepén. A korábbi kormányzati ígéretek ellenére ugyanis külön törvénnyel, burkolt melegházasságnak is felfogható „családjogi intézmény” született a parlamentben, regisztrált élettársi kapcsolat címén. Erre visszapillantva egy befolyásos balliberális hetilap meglepő nyíltsággal a homoszexuális lobbi kakukktojásaként láttatta Szetey Gábort, a kancellária államtitkárát.

Valójában a melegek „házasságkötésének” ügyéről szól a december 17-én meghozott bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény – állítja még az erősen balliberális hátterű Hetek című lap is. A szabad demokratáknak és a szocialistáknak egykor kopogtatócédulákat gyűjtő Hit Gyülekezete orgánuma – amely a szintén gyülekezeti tulajdonú ATV-hez hasonlóan balliberális és/vagy exkommunista újságírók sokaságát foglalkoztatja – így elemzi a váratlan törvényalkotás előzményeit: „Az ügy mellett elkötelezett lobbisták korábban a kisebbik kormánypárton keresztül látták megvalósíthatónak céljukat. (…) Felismerték, hogy az egyre gyengébb és marginalizálódó SZDSZ nem rendelkezik kellő erővel a cél elérésére. (…) Arra a következtetésre jutottak, hogy (…) a szocialistákat használják céljaik érdekében. Ehhez a Gyurcsány-kormány közeli barátját, a politikában semmiféle tapasztalattal nem rendelkező Szetey Gábort használták.” A Hetek rávilágít, az addig teljesen ismeretlen Szeteyre bízott pozíció – kormányzati személyügyekért felelős államtitkári poszt a Miniszterelnöki Hivatalban (MeH) – korábban soha nem létezett a magyar kormányban. A kormány közelisége okán bízvást jól értesültnek mondható hetilap szerint a MeH-államtitkár, „megalkotva a köztisztviselők értékelésének erősen vitatható rendszerét, közutálatra tett szert a köztisztviselői karban”. A cikk kulcsmegállapításai: „Szetey valódi szerepe akkor kezdett világossá válni, amikor a miniszterelnök feleségének szimbolikus és aktív támogatásával egy melegek számára tartott rendezvényen nyilvánosságra hozta, hogy homoszexuális. Szeteynek döntő szerepe volt abban, hogy a szocialista frakciót rávegye a törvény támogatására.”
Annyi bizonyos: az államtitkár – aki coming outját (megrendezett „előbújását” szexuális másságával) tavaly júliusban mutatta be a 12. hazai melegfesztivál megnyitóbeszéde keretében – a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló javaslat vitáját végigülte a parlamentben. Sőt, a neki nem tetsző egyik felszólalást – Lukács Tamás kereszténydemokrata vezérszónokét – „Jézus Anyám!” bekiabálással fűszerezte. Megtapsolta viszont Gusztos Péter SZDSZ-es szónokot, aki szerint az elmúlt 17 év egyik legfontosabb emberi jogi szabályozása van terítéken. Tudnivaló: a nem sokkal ezután a koalíció által megszavazott, bejegyzett élettársi jogszabály mindent megad a heteroszexuális és azonos nemű pároknak, ami a polgári házasság előnye, kivéve a gyermekek örökbefogadásának a jogát. Ráadásul az egész kérdést úgy rendezte a kormány, hogy a törvény „háttérjogszabálya” a házasságról szóló törvény legyen. Holott még novemberben is azzal hűtötték a közvéleményt a szocialisták és a kormány felelősei, hogy a regisztrált élettársi viszony intézményét a tavasszal parlament elé kerülő polgári törvénykönyv (Ptk.) reformja keretében vezetik be.
Tegnap Szetey Gábor nem élt azzal a lehetőséggel, hogy reagáljon a Hetek állításaira. Közvetlen környezetéből azonban azt a nem hivatalos információt kaptuk, hogy a személyügyi államtitkár azért zárkózik el kérdéseink elől, mivel nem kíván „kirakatmeleg” lenni, hiszen a decemberi törvény megszületésével sikeresen lezárult egy számára fontos fejezet.
– Azok közé a jobboldali értelmiségiek közé tartozom, akik helyeslik, hogy az együttélés, ami közös vagyon keletkezésével járhat együtt, állami védelemben, regisztrációban részesüljön – bocsátotta előre a lapunk által reagálásra kért Németh Erzsébet szociálpszichológus. Ugyanakkor a szakértő, akinek nemrégiben jelent meg Közszereplés című kézikönyve, Szetey államtitkári tevékenységét több szempontból is bírálta. Nem ért egyet azzal, hogy a közszférában is meg akarja honosítani a versenyszféra némely elemét, például hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők esetében is a minőség függvénye legyen a fizetés egy része. A személyügyi államtitkár nyilvánosságnak szánt melegjogi aktivizmusával kapcsolatban Németh Erzsébet azt mondta el: nem szerencsés, ha bárki szexuális irányultságának a kérdése összekapcsolódik az élet más területén betöltött szerepével. Ez a szociálpszichológus szerint éppenséggel csökkentheti a társadalom toleranciáját, és összeesküvés-elméleteket éleszthet. Azt is problematikusnak tartja Németh Erzsébet, ha bárki köztisztviselő szemében úgy tűnhet fel, mintha illetménye és szexuális orientációja között összefüggés volna gyanítható.
Lukács Tamás honatya, a KDNP kommunikációs igazgatója úgy összegezte a friss törvény történetét: „Ez a jogszabály kizárólag a koalíció megmentését szolgálta.” Rámutatott: a legnagyobb év végi törvénygyár idején cibálták elő a tervezetet, az egészségbiztosítási koalíciós huzavona egyik SZDSZ-es alkutételeként. Képtelenségnek nevezte, hogy ezt a hevenyészett jogszabályt az igazságügyi államtitkár szerint is egy másiknak kell követnie ahhoz, hogy 2009-ben biztonságosan életbe léphessen. Szerinte az élettársi kapcsolat ilyen elrendezésének az ösztönzői a házasság és a család – alkotmányban is összekapcsolt és védettnek nyilvánított – intézményének a lejáratására léptek akcióba. A Fidesz is hasonlóan vélekedett, az MSZP viszont új „családmodell” születésének örvendezett. A törvényt Sólyom László köztársasági elnök aláírta.