Küszöbön az áfaemelés?

Minden jel arra mutat, hogy a kabinet már 2009-től jelentős áfaemelést tervez. A visszhangokból úgy tűnik, hogy a szakértői kerekasztal által kidolgozott adóreform javaslatai közül elsősorban a további megszorításokat jelentő tételek nyerték el az illetékesek tetszését. A pénzügyminiszter szerint például hazánk versenyképessége akkor fokozható, ha az államháztartás hiánya csökken, vagyis ha növelik a büdzsé bevételeit.

Jakubász Tamás
2008. 01. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nincs nyoma a spórolásnak. Az állam működési kiadásainak visszafogása jelenthetné az adóterhelés csökkentésének alapját, ám a Pénzügyminisztérium (PM) számsorai arra utalnak, hogy az ígéretek ellenére az állam még mindig nem kezdte el önmagán a spórolást. A túlköltekezést mutatja, hogy a központi szervek tavaly – a 2006. évhez hasonlóan – ismét több száz milliárd forinttal lépték túl keretüket. A PM legutóbbi előrejelzése szerint az intézmények a részükre előirányzott 3868 milliárd forint helyett tavaly 4156 milliárd forintot költöttek el, ami majdnem 300 milliárd forintos pluszköltést takar. Az egyszeri tételek hatását levonva az államháztartási hiány csökkentése eddig mintegy 60 százalékban az adóemeléseken és csak 40 százalékban a kiadáscsökkentéseken alapult, ráadásul a kiadások visszafogása az igazgatási költségek helyett jórészt az egészségügy és az oktatás forrásainak erőteljes megnyirbálását jelentette. A vártnál nagyobb adóbevételek segítségét tegnap az MTI-nek nyilatkozó Veres János is elismerte, ám cáfolta, hogy tavaly az állam önmagára többet költött volna. Az idei kiadásokkal kapcsolatban a pénzügyminiszter azt ígérte: kisebb létszámmal és kisebb dologi költséggel működik majd az állam. (Sz. E.)


Az adórendszer átalakításáról szóló szakmai párbeszédet a Gazdasági Versenyképességi Kerekasztal (GVK) decemberben nyilvánosságra hozott tervezete indította el. A szakértői testület azt javasolta a kormánynak, hogy 2009-ben 8-10 százalékkal csökkentse az alkalmazottak bére után fizetendő munkaadói járulékokat, az alapvető élelmiszerek és bizonyos szolgáltatások áfáját pedig csökkentse 16 százalékra. Az így kieső bevételek – a GVK elképzelései szerint – az általános áfakulcs 24 százalékra emelésével és az adókedvezmények megszüntetésével pótolható.
Veres János a kerekasztal javaslatairól elmondta: legfeljebb csekély mértékű járulékcsökkentést tart elképzelhetőnek. A miniszter szerint hazánk nemzetközi versenyképességét nem a béreket sújtó közterhek mérséklése, hanem az államháztartási hiány lefaragása fokozhatja. Magyarán: a kabinet a költségvetési bevételek emelését tervezi, ami jelenleg csak az általános forgalmi adó kulcsának növelésével érhető el. Egyes vélemények szerint ezért nem kizárt, hogy a kabinet az áfa kulcsát már 2009-ben a jelenlegi 20-ról 25 százalékra emeli.
Zara László, a kerekasztal tervezetének kidolgozója kérdésünkre közölte: a szakértői testület csak akkor tartja elfogadhatónak az áfaemelést, ha a járulékterhek érezhetően csökkenek. Jelenleg az Európai Unió tagállamaiban jóval alacsonyabbak a bérek után fizetendő adók és járulékok, mint idehaza. Zara hozzátette: a munkabérek csak akkor nőhetnének, ha legalább öt százalékkal csökkentenék az élőmunkát sújtó közterheket.
Számos elemző úgy véli, hogy egy esetleges áfaemelés több százalékkal növelné az inflációt. Ha a kormány 24 százalékra módosítaná az áfakulcsot, a pénzromlás tíz százalék körüli értéke hosszú időre állandósulhatna. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője lapunknak kifejtette: a forgalmi adó növelése miatti drágulás sokakat arra ösztönözne, hogy a szomszédos országokba járjanak vásárolni. Hozzátette: az államháztartási hiányt nem adóemeléssel, hanem a közigazgatás kiadásainak lefaragásával lehetne számottevően mérsékelni.
A szaktárca még nem készítette el az adórendszer átalakításáról szóló tervezetét. A legvalószínűbbnek az látszik, hogy 2009-től emelkedik az általános forgalmi adó, megszűnik a személyijövedelemadó- és a társasági adókedvezmények legtöbbje, s elképzelhető a bérek után fizetendő járulékok csekély mértékű, szinte jelentéktelen hatású mérséklése is. Veres János ugyanakkor bizakodó. Az MTI-nek adott tegnapi nyilatkozatában közölte: már csak fél évig kell kitartani. 2008 közepére a társadalom egésze érzi majd a fellendülést: a reáljövedelmek emelkednek, a befektetői bizalom erősödik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.