Mentőöv a Zsolnaynak

Több lépcsőben közel hétszázmilliós tőkeemelést hajt végre a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-ben a pécsi önkormányzat. A világhírű gyár ezzel korábbi adósságainak majd kétharmadát törleszteni tudja A százötven éves múltra visszatekintő, két világháborút is átvészelt üzemet 1948-ban államosították, majd 1995-ben ismét magánkézbe került – igaz, csak félig-meddig. Ekkor lett ugyanis fő tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), később pedig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. A Zsolnay gyár egy kormányhatározat értelmében 2006-ban került – térítésmentesen – a helyi önkormányzat közel százszázalékos tulajdonába, ám addigra már hatalmas, több mint egymilliárd forint kölcsönt vett fel.
A képviselő-testület decemberben döntött úgy, hogy több lépésben tőkeemelést hajt végre a társaságnál, amellyel az – április közepéig – 717 millió forintos tartozását rendezni tudja.
Az MFB-hitel törlesztésének határidejét többször módosították eddig, sőt a bank elengedett 182 millió forint kamatot. Az ÁPV Zrt.-vel szembeni négyszázmilliós tartozás visszafizetésének határideje viszont december 31-én lejárt. Mindezek mellett az adósságrendezést az is indokolta, tudtuk meg Tóth Bertalan MSZP-s alpolgármestertől, hogy a hitelek miatt jelzálog terheli a manufaktúra ingatlanjait, ami a Zsolnay kulturális negyed megvalósításának is gátat szabott volna, miután uniós pályázaton – fedezetként – csak tehermentes ingatlant lehet szerepeltetni.
Az első körben, 2007 végéig négyszázmilliót kapott a cég a várostól, amelyet a képviselők a tavaly nem teljesült, illetve az idénre áthúzódó fejlesztésekre elkülönített keretből csoportosítottak át. Így többek közt az időközben megszűnt Pollack Mihály szakközépiskola tornacsarnokának építésére szánt összegből és két iskola rekonstrukciójára, illetve felújítására elkülönített forrásból biztosították a tőkeemelést.
Mint arról beszámoltunk, korábban felmerült a Hollóházi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a Zsolnay gyár egyesülése is, a közös munkaszervezéssel ugyanis hatékonyabbá válhatna a két cég működése, bár a gyárak a fúzió után is megtartanák részbeni önállóságukat. Az elképzelésről azonban a gyár vezérigazgatója, Kovács Gyula nem kívánt nyilatkozni lapunknak.