Nem látszik a kiút

A múlt évhez hasonlóan az idén is egészségtelen szerkezetben mérsékli a költségvetési hiányt a kormány, ami Magyarország és a hazai vállalkozások versenyképességének további csökkenését vetíti előre – állapítja meg a Századvég Alapítvány tegnap közzétett elemzése. A kutatók szerint az adóemelésekre támaszkodó kiigazításnak eddig is súlyos ára volt; ebben az évben további negatív következmények várhatók a foglalkoztatásban és a gazdasági növekedésben.

Nem tartalmaz olyan elemet az idei költségvetés, amely a 2009-es ambiciózus kormányzati terveket alátámasztaná – hívja fel a figyelmet a Századvég Alapítvány 2008-as büdzséről készült elemzése. A kutatók szerint a kormány szándéka az, hogy a költségvetést a reformtörekvések eszközeként értékelje a társadalom, az új intézkedések hátterében azonban ennél jóval prózaibb szándékok húzódnak. Az alapítvány szerint a kabinet fő célja a reformokkal az, hogy a büdzsé minél kisebb részt vállaljon a társadalom fenntartásából, ezzel párhuzamosan pedig a terhek nagy része az állampolgárokra háruljon. E kormányzati szándékhoz azonban a társadalom támogatása hiányzik a leginkább – mutat rá a jelentés, amely súlyos hibának tartja, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikát a hiánycél elérésének elsődlegessége határozza meg, s ennek rendelődik alá minden más szempont. Jól jelzi ezt a Századvég szerint, hogy miközben a kormányzatnak sikerült lejjebb szorítania a költségvetési hiányt, más makrogazdasági mutatók tekintetében távolodtunk az euró bevezetéséhez szükséges követelményektől.
További gond, hogy a kabinet az adóbevételek egyoldalú növelésén keresztül rendkívül egészségtelen szerkezetben mérsékli a költségvetési hiányt, ami Magyarország versenyképességének további csökkenését vetíti előre. A kutatók szerint a kormánynak a takarékos államról alkotott elképzelése is csupán retorikának tűnik, hiszen a költségvetési bevételek emelkedését nem kíséri azonos arányú vagy legalább hasonló mértékű kiadáscsökkentés.
A kabinet a vállalkozóknak nyújtott hitelekben és az uniós pályázatokban látja a gazdasági építkezés lényegét, a rendszer azonban igazságtalan. Úgy csökkentik a kis- és közepes vállalkozások által lehívható támogatások mértékét, hogy közben a nagy külföldi presztízsberuházások egyedi támogatására a múlt év teljes evabevételével azonos nagyságrendű forrást különített el 2008-ra. Az Új Magyarország fejlesztési terv reklámozására ráadásul a fejlesztési ügynökség kétszer annyi pénzt költött, mint a nyertes pályázók kifizetésére.