Nikolics nyerte az első fordulót

Győzött a Szerb Radikális Párt jelöltje, Tomiszlav Nikolics a demokrata párti Borisz Tadics jelenlegi államfővel szemben a Szerbiában tegnap megrendezett elnökválasztás első fordulójában. Előzetes becslések szerint Nikolics 39 százalékot szerzett, Tadics pedig 35 százalékkal végzett a második helyen, így ők jutottak be a február 3-án tartandó második körbe.

(Újvidék)

A részvételi arány minden várakozást felülmúlt, meghaladta a hatvan százalékot, ami helyi viszonylatban rendkívülinek számít. Ez azt jelenti, hogy a 6,7 milliós választópolgárból négymillió elment szavazni a kilenc jelölt valamelyikére.
Az elnöki bársonyszékért folyó verseny Koszovó szempontjából döntő jelentőségű lehet. Most először a vajdasági magyar pártok is jelöltet állítottak Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke személyében. Miután Szabadkán leadta voksát, a politikus azt mondta: ha Tadics kiáll a Szerbia EU-csatlakozását, a koszovói kérdés erőszak nélküli rendezését és a vajdasági magyarok helyzetének javítását célzó magyar program mellett, akkor a három délvidéki magyar párt támogatni fogja, ellenkező esetben viszont nem. Pásztor 2,2 százalékot szerzett.
*
Pásztor István feleségével és fiával, Pásztor Bálinttal – aki maga is parlamenti képviselő – szavazott pont délben.
A Liberális Demokrata Párt elnökét, Csedomir Jovanovicsot indította a versenyben, az Új Szerbia pedig Velimir Ilics minisztert, pártelnököt. A szocialisták jelöltje Milutin Mrkonjics volt, a Szerbia Ereje Mozgalomé Milanka Karics, az egyetlen nő a jelöltek között, csak azért, mert a férje, a párt vezetője nem mert hazatérni Szerbiába. A Reformista Párt Jugoszlav Dobricsanint, a Népi Parasztpárt pedig Marjan Riszticsevicset indította.
Koszovóban ezúttal is csak a szerbek vettek részt a választásokon. A névjegyzéken csaknem 113 ezer név szerepelt. A tartományban a nemzetközi biztonsági erők gondoskodtak a szavazás lebonyolításáról, az etnikailag vegyes körzetekben a KFOR és a rendőri szolgálat őrizte a szavazóhelyiségeket. Növelték az őrjáratok számát is. A helyi albánok egyébként 1990 óta bojkottálnak minden választást, amelyet Belgrád tart Koszovóban, ezért őket később le is vették a választói névjegyzékről. Megszervezték a szavazást külföldön is: 36 országban 65 szavazóhely nyílt. A legtöbb voksra Montenegróban, Németországban, az Egyesült Államokban és Olaszországban számítottak.
A választásokat nagyszámú belföldi és külföldi megfigyelő ellenőrzi. Csak a szerb CeSiD (a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ nem kormányzati szervezet) háromezer megfigyelőjét küldte szét szerte Szerbiába. Tegnap reggelre a legfelsőbb bíróság ismét – most már véglegesen – megsemmisítette a választási bizottság határozatát, amely megtiltotta az Egyesült Államok és Nagy-Britannia megfigyelőinek részvételét a választásokon. A testület ugyanis nem talált semmi okot a választási bizottság ilyen döntésére, a megfigyelők jelenlétét a szerb kormány is jóváhagyását adta már egy korábbi határozatában.