Nincs pénz találmányokra

Tizenhat év alatt egy bejelentés. Tegnap lépett hatályba az iparjogvédelmi törvényeket módosító jogszabály. A jogalkotást az európai harmonizáció tette szükségessé: az európai szabadalmi egyezmény változtatásait és a szabadalmi jogi szerződés eljárási újításait foglalta törvénybe az Országgyűlés. Az új szabályok célja a szabadalmi eljárás egyszerűsítése. A módosítás érinti a mikroelektronikai találmányokról szóló jogszabályt is, noha a törvény hatályba- lépése, vagyis 1991 óta hazánkban csupán egy ilyen tárgyú bejelentést tettek.

Képtelenek a kutatás-fejlesztés pénzügyi forrásainak előteremtésére a rendkívül magas adóterhek, az emelkedő infláció és a gazdasági növekedés lelassulása miatt a hazai kis- és közepes vállalkozások – nyilatkozta lapunknak Tattay Levente. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója elmondta: folyamatosan csökken a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz érkező bejelentések száma. Míg 2001-ben még kilencszáznál is több találmány oltalmát kérték a hivataltól, addig 2006-ban már csak hétszáz ilyen beadvány érkezett. Hasonlóan alakult a védjegybejegyzések száma. Hat évvel ezelőtt 4756 kérelmet regisztráltak, tavalyelőtt három és félezerre csökkent ez a szám. A szakember vélekedése szerint Magyarország egyre jobban lemarad a nemzetközi versenyben.
– Az innovációra fordított öszszegek az adott ország nemzetközi versenyképességét is tükrözik – mutatott rá Tattay Levente. A számok azt mutatják, hogy azokban az államokban, amelyekben sokat áldoznak újabb találmányok kimunkálására, gazdasági fellendülés tapasztalható. Ugyanakkor azok a térségek, melyek elhanyagolják az innovációt, jelentős hátrányba kerülnek. Míg például Japán nemzeti jövedelmének több mint 3 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre, addig hazánkban ez az arány fél százalék körül mozog. A szakember hozzátette: nemcsak a vezető országoktól maradunk el, de az Európai Unió átlagát sem közelítjük meg. A közösség tagállamai átlagosan nemzeti jövedelmük 1,9 százalékát költik kutatás-fejlesztésre. Az utóbbi évek adatai szerint a hazai innovációs aktivitás a kilencvenes évek elején tapasztalt szintet sem éri el. A rendszerváltozást követő esztendőkben több szabadalmi bejelentést tettek, mint manapság. – A statisztikákból egyértelműen megállapítható: mélyponton a hazai innováció – vélekedett Tattay.
A szellemi alkotások jogának szakértője kifejtette: a magyarországi kutatás-fejlesztés fellendítéséhez nem hangzatos hosszú távú tervek meghirdetése, hanem vállalkozásbarát környezetre volna szükség. A hazai kis- és közepes vállalkozásoknak a közterhek jelentős csökkentése és az infláció megfékezése adhatna lehetőséget arra, hogy új technológiák, találmányok kialakítására fordítsák bevételük egy részét. – Megfelelő gazdasági lépések hiányában azonban utópisztikusnak nevezhetők a kormány 2007 és 2013 közötti időszakra szóló tervei – szögezte le Tattay Levente. A kabinet stratégiája szerint ugyanis az elkövetkező hat évben a megélhetési gondokkal küszködő hazai cégek 70-80 milliárd forintot fordítanak majd kutatás-fejlesztésre.
A szakember kiemelte: találmányok kimunkálására csak kiváló anyagi helyzetben lévő vállalkozásoknak van lehetőségük. Az újdonság fejlesztési költségei mellett ugyanis magasak a védelmet adó bejegyzési eljárások díjai. Az EU területére szóló szabadalmi oltalomért például 54 ezer eurót, vagyis közel 12 millió forintot kell fizetni.