Olajmilliárdokban tobzódik a világ

Bár a drágulásban a spekulánsok keze is jócskán benne van, szakértők szerint nem kezelhető kidurranás előtt álló lufiként, hanem tartósan magas marad a kőolaj most is rekordszinten járó ára. Az olajtermelő országok a fekete aranyon az idén jókora hasznot vághattak zsebre. Néhány év múlva összeomolhat a világpiac, ha a profitot nem forgatják vissza az új lelőhelyek kutatásába és a meglévők fejlesztésébe.

Dékány Lóránt
2008. 01. 02. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az embernek, ha van fölösleges pénze a fiók mélyén, érdemes azt olajba fektetnie. Aki a megfelelő pillanatban száll ki az üzletből, akár 70 százalékos haszonra is szert tehet egy év alatt – ezt a tanulságot szűrhette le az, aki figyelemmel kísérte idén a fekete arany drágulását. A spekulánsok az egekig srófolták a piacokon az árakat, amihez az olaj kereslete és kínálata közti érzékeny egyensúly, és a dollár hihetetlen mértékű gyengülése is hozzájárult.
– A kőolaj ára ötször akkora, mint amennyibe a kitermelése kerül – fejtegette nemrégiben a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza a Die Welt című német lap hasábjain. Fatih Birol azt állítja, a közel-keleti olaj kitermelése legföljebb 20 dollárba kerül hordónként, miközben a nyersolaj szabadpiaci ára közel jár a 100 dollárhoz. Az általános vélekedéssel szemben a szakértő nem a piaci spekulációt tartja a fő árfelhajtó tényezőnek. Fatih Birol úgy látja, az csak követi a készletek szűkösségét és a geopolitikai feszültségeket. Mindezek ismeretében érthető, hogy a világ olajtermelésének 40 százalékát adó Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete (OPEC) a közelmúltban miért nem támogatta a kitermelés növelését, s hagyta változatlanul a napi 27,253 millió hordós mennyiséget, egyben megtartva a jelenlegi rekordárszintet is.
Bár a drága olaj megnehezíti a mindennapokat, egyes vélemények szerint Európának haszna is származhat abból, ha a közel-keleti olajexportáló országok egyre nagyobb bevételre tesznek szert a fekete aranyból. Az ICEG EC kutatóintézet munkatársa, Pellényi Gábor korábban egy kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: az OPEC-tagállamok az átlagosnál több európai terméket importálnak, azaz ha drágul az olaj, több forrás jut az öreg kontinens áruira az olajtermelő országokban. – Ha pedig az Európai Unió, azon belül Németország exportja bővül, az közvetve Magyarországnak is kedvező – idézte az elemző szavait az egyik gazdasági portál. Pellényi szerint az is Európa malmára hajtja a vizet, hogy gazdasága jóval kevésbé energiaigényes, mint versenytársaié. Ezt jól jelzi, hogy az Amerikai Egyesült Államok – egyegységnyi GDP-hez mérve – 15 százalékkal, Oroszország pedig 10 százalékkal több olajat és gázt használ fel, mint Európa. Nem is beszélve a Kínában és Indiában uralkodó energiaéhségről, amelyek közül a kommunista állam az IEA előrejelzése szerint 2015-re megelőzi az USA-t az energiafelhasználásban.
Bár a legismertebb olajtársaságok is megfelelően részesednek a magas árakból származó többletprofitból, e cégek jövedelmezősége mégsem gyarapszik olyan mértékben, mint ahogyan azt gondolnánk. – A kereslet növekedése miatt bővíteniük kell a termelésüket, ami viszont igencsak költséges – fejtegette lapunknak Pellényi Gábor. A szakember szerint több ilyen társaságnál is megfigyelhető, hogy emiatt csökken a jövedelmezőség. Ráadásul az igazán nagy olajkészletek állami vállalatok fennhatóságát képezik, amelyek általában tagjai az OPEC-nek. A nagy nemzetközi cégek, mint a Shell, vagy az Exxon Mobil rosszabb minőségű területekről hozzák felszínre a kőolajat, ami miatt a kitermelés problémásabb, és költségesebb, terjeszkedésük a jövőben pedig csak hasonló adottságú helyszíneken lehetséges. Az elemző példaként említette a minap a Petrobras által Brazíliában feltárt olajmezőt, amely bár hatalmas kiterjedésű, a folyékony energiahordozó az átlagosnál jóval mélyebben található meg benne.
A jelenlegi helyzet Amerikában okoz igazán komoly nehézségeket. A tengerentúli országot ugyanis a magas olajár mellett a történelmi mélyponton lévő dollárárfolyam is sújtja. Ez utóbbi hatását jellemzi, hogy míg a zöldhasúban számolva 70 százalékkal nőtt a fekete arany ára év eleje óta, addig euróban mérve „mindöszsze” 40 százalékos az emelkedés. A dollár hosszan tartó mélyrepülése egyfelől a másodlagos jelzáloghitel-piacon kialakult válságnak köszönhető, másrészt viszont külső hatások is gyengítik a tengerentúli valutát. Ez utóbbira a legjobb példa Kína, hiszen a világ legnagyobb, 1430 milliárd dollár értékben felhalmozott devizatartalékával rendelkező távol-keleti ország az elmúlt hónapokban mintegy 5 százalékkal csökkentette az Amerikai Egyesült Államok állampapírjaiban tartott részesedését, s minden jel szerint tovább folytatja majd az eladást. Erre utalnak legalábbis Cheng Siwei, a kínai pártkongresszus elnökhelyettesének szavai, akit a Bloomberg hírügynökség idézett néhány hete. – Az erősebb fizetőeszközöket fogjuk előnyben részesíteni a gyengébbekkel szemben, és ennek megfelelően igazítjuk át devizatartalék-kezelési politikánkat – fogalmazott az ázsiai ország illetékese. Ezenkívül a közel-keleti országok monetáris politikája is ronthat a dollár megítélésén. Elképzelhető, hogy a közeljövőben az Arab-öböl államai fellazítják a dollárhoz való kötöttséget, vagy pedig felértékelik saját fizetőeszközeiket az amerikai pénzzel szemben.
Az elmúlt évtizedben az olaj alacsony világpiaci ára miatt a nagy kitermelő országok elhanyagolták az új feltárásokat. Ebben az évtizedben viszont felgyorsult a világgazdasági növekedés, a magas olajbevétel azonban mégsem sarkallja az érintetteket további beruházásokra. Pedig ha nagyjából minden marad a mostani helyzetben, akkor Kína és India motorizációs fejlődésével az IEA szerint a keresletnövekedés 2015-re összeroppantja a kőolaj-kínálati piacot. Az olajkitermelés évente 3,7 százalékkal csökken világszerte, ami azt jelenti, hogy 2012 és 2015 között 12,5 millió hordónyi új kapacitás létrehozása válik szükségessé. – Mindez pedig nem túl jó hír azok számára, akik az árak csökkenését szeretnék látni – fogalmazott Fatih Birol.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.