Olcsóbb olaj: korrekció vagy fordulat?

A kőolaj tőzsdei jegyzései az elmúlt héten rövid időre átlépték a 100 dollár/hordós határt. Azóta viszont jelentős, immáron 10 dollárt közelítő csökkenésnek vagyunk tanúi. Történik mindez annak dacára, hogy az Egyesült Államok központi bankja, a Federal Reserve vezetői aktuális nyilatkozataikban jelezték, hogy további jelentős kamatcsökkentés(ek)re kerülhet sor. Ez a korábbiakban két dolgot jelentett: 1. Előrevetítette a dollár árfolyamának csökkenését. 2. A nyersanyagpiacokon a befektetőket újabb vételekre ösztönözte, lévén, hogy befektetésük finanszírozása olcsóbbá vált, valamint a kamatalapú befektetések (például betétek) versenyképessége csökkent. A nyersanyag-befektetések mellett szóló további érv, hogy a kamatcsökkentés a gazdaság fellendülését, így a kereslet növekedését vonhatja maga után. 3. A befektetők egy része ezen a módon védekezett a dollár gyengülése ellen (a magasabb olajár ellentételezte a dollár értékvesztését).
A leírt forgatókönyv az elmúlt napokban azonban megváltozott, mert ugyan a dollár tovább gyengült, de az olaj ára egyidejűleg majdnem 10 százalékot esett.
A folyamat okai az alábbiak lehetnek: George W. Bush elnök szaúd-arábiai látogatása során kifejezetten kérte, hogy az OPEC-ben döntő befolyással rendelkező királyság érje el a kitermelés növelését, miután a jelenlegi árszintek több szempontból is veszélyeztetik a gazdasági növekedést. Ebből levonható az a következtetés, hogy a 100 dollár/hordós árszint az a küszöb, ameddig a nyersanyag áremelkedéséből eredő, fogyasztókra negatív hatások még úgy-ahogy tompíthatóak (például a termékkereskedők közötti verseny, a takarékosság, az energiahatékonyság növelése útján). A küszöb felett viszont a helyzet egyre nehezebben kontrollálható.
Szaúd-Arábia az egyetlen olyan OPEC-ország, amely megfelelő kitermelői kapacitásokkal bír, hogy akár egymaga is teljesítse az elnök kérését. Ezt már egyszer megtette, tudniillik az első öbölháború idején (netback agreements). A piaci megfigyelők egy része ugyan kételkedik abban, hogy a szaúdi kitermelés hosszú távon 10 millió hordó/nap felett lenne tartható, de a hír megjelenése önmagában is több mint 2 dolláros áresést eredményezett, visszavonulásra késztetve a kedvező vételi szinteket kereső befektetőket.
Az árcsökkenés következő oka, hogy a piaci szereplők egyre nagyobb része kezeli tényként és nem veszélyként az amerikai recesszió megérkezését. Vélekedésüket alátámasztják a 2007. negyedik negyedévi gyenge kiskereskedelmi adatok, a gépkocsi-értékesítések jelentős visszaesésére vonatkozó előrejelzések stb. Mindez csökkenő amerikai olajtermék-keresletet vetít előre.
A harmadik megemlítendő ok, hogy az ingatlanpiacon és a kapcsolódó származékos termékek területén kitört válság következtében jó néhány befektető – veszteségei fedezése céljából – a kőolajpiacon felgyülemlett nyereségét felhasználni kénytelen, azaz meglévő vételi pozícióit eladás útján lezárja. Ez a tőke adott piacról való távozását, a kereslet csökkenését jelenti.
Az energiapiacokon folyamatban lévő hangulatváltozásra jellemző, hogy a Nigériában a minap bekövetkezett tartályhajó-robbanás, amely néhány hete még pánikszerű vételeket eredményezett volna, most semmilyen hatással nem járt.
Összefoglalva kijelenthető, hogy a jelentősen „túlvett” piacon bekövetkező korrekció okai összetettek, a további irány bizonytalan. A világgazdaság jelenlegi helyzetében üdvözítő lenne a korrekció folytatódása és az árak alacsonyabb szinten történő stabilizálódása.