Patthelyzet sípályaügyben

A síelők járnak a legrosszabbul a mátraszentimrei önkormányzat és az Óbudai Waldorf Alapítvány közt kialakult vitában. A konfliktusban a község illegálisan használta a civil szervezet területeit, mire az alapítvány körbekerítette telkeit, ami viszont a síelőknek okoz bosszúságot. Patthelyzet van, ám az alapítvány kész az ésszerű kompromisszumra.

A január elején megjelent Zsaroló pozícióban az alapítvány című írásunkban Stuller András, Mátraszentimre polgármestere azt állította: a község kedvezményes áron adott el az Óbudai Waldorf Alapítványnak (ÓWA) telkeket erdei iskola létesítésére, ám az 1999-ben kötött adásvételi szerződés után évekig nem látta az alapítvány képviselőit. Ezért és az időközben fejlesztett és népszerűvé vált sípályát használók érdekében a testület vissza akarta vásárolni az érintett területeket, ám az alapítvány tízszeres árat kért a telkekért. Végül – a síelők legnagyobb bosszúságára – az alapítvány a sípálya lejtőjének végén – telekhatárait védve – kerítést emelt.
Szerettük volna megszólaltatni az ÓWA-t is, ám akkor többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült elérnünk senkit. Azóta viszont igen, és a tőlük kapott információk más megvilágításba helyezik a történteket. – A kerítésépítés csak egy folyamat végének utolsó epizódja volt – mondta lapunknak Páll Attila, az alapítvány kuratóriumának ügyvezető igazgatója. – Nem igaz, hogy olcsóbban jutottunk a telkekhez, a vásárlási ár, 1400–1500 forint négyzetméterenként, megfelelt az akkori piaci viszonyoknak, amit az önkormányzat által más tulajdonosoknak kiállított értékbizonyítványok is igazolnak. Nagy József elnök azt is cáfolta, hogy évekig nem látogattak el a községbe. – Valóban nem építkeztünk, ám azért nem kezdtünk hozzá az erdei iskola kialakításához, mert törvény kötelezte az alapítványt arra, hogy az óbudai intézményt bővítsük, különben be kellett volna zárnia a tanintézetnek. Egyszerre két nagy beruházást nem tudtunk vállalni – fejtette ki. A kurátorok szerint a beruházás késlekedése még nem ok arra, hogy telkeiket elbitorolják.
A viszony elmérgesedésének kezdete 2002-re tehető. Akkor Stuller András azzal a kéréssel fordult az ÓWA-hoz: az alapítvány adjon tulajdonosi hozzájárulást ahhoz, hogy az önkormányzat az öt alapítványi telek végében egy kétszáz négyzetméter nagyságú területet kikanyarítson le, hogy ott ideiglenesen egy hóágyúzáshoz szükséges mesterséges tavat létesítsenek. Az ÓWA ingyen hozzájárult ehhez, azonban egy helyszínen tett látogatás során megállapították: nem két-, hanem hétszáz négyzetméternyi részt használ telkeikből a sípálya üzemeltetője, a Digitroll Kft.
Később kiderült: az önkormányzat az alapítvány hozzájárulása nélkül, annak telkein közművezetéket vezetett át a sípályához. Ilyen előzmények után négy éven át próbált egyezkedni az ÓWA az önkormányzattal és az üzemeltetővel, mindhiába. Ezért az óbudaiak bírósághoz fordultak, és az eljárás kirendelt szakértője megállapította: az önkormányzat 2200 négyzetméternyi területet használ ingyenesen és illegálisan az alapítvány telkeiből. Az ÓWA még most sem zárkózik el a megállapodástól, bármilyen ésszerű egyezségre hajlandó, olyan cseretelket azonban nem fogad el, ami nem összközművesített, mint az övék, és nincs rá szabályozási terv. Tagadták Stuller András vádját, miszerint négyszázmillió forint jelzálog terheli telkeiket, az sokkal kevesebb, és a törléséről azonnal intézkednek, ha lesz vevő telkeikre.