A Petőfi-lemez december közepére be is aranyozódott, megszületett egy új album is Milyen lárma?! címmel, január 22-én pedig a Művészetek Palotájában mutatják be Ferencziék a Hangzó Helikon sorozatban a korábbi években csaknem feledésbe merült költő megzenésített verseit.
– A Petőfi-lemez után nem Madách következett volna a Hangzó Helikon sorozatban?
– Azt kellett volna elkészítenünk, de a Milyen lárma?! megelőzte. Soha ilyen könnyen és ilyen jó hangulatban nem készült lemezünk. Szolnokon játszottuk utoljára, ott a Legényest tettük a végére, igazi nagy ordítozós siker volt.
– Pedig sajátosan intim, bulizós, kiskocsmázós, asztal körül ülős ez az album.
– A Petőfi-lemez után nem jöhetett volna még egy ugyanolyan mennydörgős anyag. Egyébként Budaörsön vettük fel egy faházban.
– Petőfi, Weöres Sándor, Radnóti, Kiss Anna versei és saját szerzemények mellett népdalfeldolgozások is szerepelnek a sorban. Az is szembeötlő, hogy a Hazamenős, amely a táncházak záródala szokott lenni, az album közepén szerepel.
– Aki párt talál a táncházban, nem várja ki a végét.
– Azért itt többről van szó: „Sötét az ég alja, babám kísérj el haza…” Mert az az ég alja már sötét egy jó ideje. A folytatás is többet sejtet spicces emberkedésnél: „Senkinek a kutyája nem vagyok…” Miközben az látszik ma életbiztosításnak, ha az ember valakiknek a fizetett „kutyája”…
– Kellemes így beszélgetni erről a dalról, de nem kell túlmagyarázni, sok a mondanivalónk, és ezek most egymásba gabalyodtak.
– Gere Attila villányi borász gyönyörű előszót írt ehhez az anakreóni lemezhez. A blueszenéhez, azt hittem, a whisky és a sör passzol.
– Fiatalabb koromban inkább sörös voltam, most már inkább a pálinkát és a bort kedvelem. Ebben a sorrendben.
– Milyen volt a Petőfi-lemez fogadtatása?
– Sok helyen tanítják most már irodalomórákon. Akadt, ahol föltette az albumot a tanár anélkül, hogy előtte mondott róla bármit is, és a gyerekek kérdezgették tőle, mi ez a nagyon jó. Többen maguktól is rákaptak Petőfire, s olvasni kezdték a verseit.
– Önt mi ragadta meg Petőfiben?
– Az életöröme, a forradalmársága, a mennydörgő, pontos sorai. Szerintem Petőfi rock and roll jelenség, semmivel sem kevésbé az, mint amennyire forradalmár figura Jimmy Hendrix. Passzolnak egymáshoz. Mit sem számít az a 120 év, ami köztük van. De Hendrix sok dalát magyar népdalokra is rá lehet húzni. A Petőfi-lemezen szerepel egy első világháborús bakanóta, azt két hang megváltoztatásával el lehet énekelni Hendrix Little wingjére. Kár, hogy alig tudnak róla valamit Magyarországon. Két-három számát, ha ismerik, azt sem tudják, hogy ő a világ legjobb szövegírója.
– Petőfi, úgy tűnik, az AC/DC-hez is passzol.
– Igen, olyasmi lett az Akasszátok fel a királyokat.
– Másképp kell-e előadni egy verset ebben a zenei környezetben, mint mondjuk egy bluesdalt?
– Halkabban kell énekelni, be is szereztünk egy speciális énekfelszerelést, hogy jól szólaljon meg a dal.
– Visszatérve az újabb lemezre, Páger Antal A Villa Negra románca című dalához mit adagoltak?
– Hendrix Foxy Ladyjét. Nagyon szeretem a Hattyúdal című filmet, és ezzel tisztelegtünk Páger Antal emléke előtt. A MüPában egyébként a Petőfi-dalok közé az új lemezről is keverünk számokat, reméljük a közönség is felkészült a „megpróbáltatásokra”.
Ma sem ússzuk meg, hullámban érkeznek majd a zivatarok
